14. RÉSZ.

Asának a Júda Királyának országlása.

Elaluvék pedig Abija az ő attyaival egyetemben, és eltemeték őtet a Dávid városában; Uralkodék pedig helyette az ő * fija Asa, kinek idejében tíz esztendeig lőn nagy csendesség e földön.

2. És Asa mind azt cselekedé, a mi jó és igaz vala az ő Ura Istene előtt:

3. Mert elrontá az idegen istenek * oltárait és azoknak kápolnáit; a bálványokat is eltöré, a berkeket is levágatá;

4. És megparancsolá a Júdának, hogy az ő attyaiknak Urát Istenét keresnék meg, és cselekednék az Isten törvényét és parancsolatját.

5. Kiveszté, mondom, Júdának minden városaiból a magasságbeli oltárokat, és a képeket; és az ő idejében az ország lőn nagy nyugalomban.

6. Annakfelette erős városokat is építe Júdában, mivelhogy nyugodalomban volna a föld, had sem volna ez esztendőkben sehonnan ő ellene; mert az Úr nyugodalmat adott vala néki.

7. Mert ezt mondja vala Júdának: Építsük meg a városokat, és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárokkal, míg a föld birodalmukban vagyon: mert a mi Urunkat Istenünket megkerestük és nyugodalmat adott nékünk minden felől. Annakokáért építenénk, és lőn jó előmenetelek.

8. Vala pedig Asa hada, melly paizzst és kopját visel vala Júdából háromszázezer; a Benjáminból paizsosok és ívesek kétszáz nyolczvan ezeren valának: mind ezek erős vitézek.

9. Kijöve pedig ő ellenök ama * Szerecsen Zérah, tízszézezer emberrel és háromszáz szekérrel és méne Marésáig.

10. Kiméne pedig Asa is ő ellene, és viadalhoz készülének a Sefáta völgyben Marésa mellett.

11. Akkor felkiálta Asa az ő Urához Istenéhez, és monda: Óh Uram, * nehéz néked megsegéllened vagy sokakat, vagy azokat, kiknek erejek nincsen! Segélj meg minket, óh mi Urunk Istenünk: mert benned vagyon minden bizodalmunk, és a te nevedben jöttünk e számtalan sok népre! óh Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erőt.

12. Megveré az Úr azért a Szerecseneket Asa és Júda előtt, és elfutának a Szerecsenek.

13. Kiket igen űze Asa az ő hadával szintén Gerárig, és elhullának a Szerecsenek közzűl sokan, annyira hogy egy sem maradna elevenen bennek: mert az Úr előtt ls az ő serege előtt igen megrontatának; és hozának tőlök sok nyereséget.

14. Annakfelette megrontanák Gérár körül való minden városokat; mert az Úr őket igen megrettentette vala, és mind feldúlák a városokat: mert sok ragadomány vala azokban.

15. A barmok sátorában lakozókat is levágák, és elhajtának sok juhokat és tevéket, és Jérusálembe megtérének.