13. RÉSZ.

Dávid elhozza a Ládát Kirját-Jeárimból.

Tanácsot tarta pedig Dávid az Ezeredesekkel, Századosokkal és mind a Hadnagyokkal.

2. És monda * Dávid az egész Izráel népének: Ha néktek tetszik, és ha a mi Urunktól Istenünktől vagyon: küldjünk el széllyel a mi több atyánkfiaihoz is, az Izráelnek minden tartományaira; és azokkal egybe a Papokhoz s a Lévitákhoz az ő városaik és hostátjaik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk.

3. Hogy hozzák meg a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk; mert a Saul idejében mi azt meg nem kerestük.

4. És monda az egész sokaság, hogy bátor úgy cselekednék:mert igaznak láttaték e dolog mind a sokaság előtt. *

5. Öszvegyüjté azért Dávid mind az Izráel népét * Égyiptomnak Nílus folyóvizétől fogva szintén Hámátig, hogy az Urnak ládáját elhoznák Kirját-Jeárimból.

6. Felméne azért Dávid és vele az Izráel sokasága Baalába * vagy Kirját-Jeárimba, melly Júdában vagyon, hogy onnan elhoznák az Úr Istennek ládáját, ki a két Kérubimok között # ül, melly az ő nevéről neveztetik.

7. És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre: Uzza * pedig és Ahió vezetik vala a szekeret.

8. Dávid pedig és az Izráelnek minden népe az Isten előtt teljes erejekből éneklésekben, * hegedűlésekben, dícséretekben, dobolásokban, czimbalomverésben és kürtölésekben valának foglalatosok.

9. Mikor pedig jutottak volna a * Kidon mezejére, Uzza veté kezét reá, hogy megtartaná a ládát; mert az ökrök félre tértek vala.

10. És az Istennek haragja felgerjede Uzza * ellen, és őtet megveré, hogy kezét vetette volna a ládára, s meghala ugyan ott az Isten előtt.

11. Azért magában igen megbúsula Dávid, hogy az Úr Uzzát megölte volna: annakokáért  azt a helyet mind e mai napig nevezik Péres Uzzának.

12. És Dávid az napon megrettene az Istentől, mondván: Miképen merjem hozzám bévinni az Isten ládáját.

13. És nem vivé bé Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem téríté azt * a Gitteus Obed-Edom házához: //(c) W o o d s t o n e  I n t e r a c t i v e  K f t. 1999. Minden jog fenntartva.//

14. És volt az Isten ládája Obed-Edom házában három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát, és mindenét valamije vala.