23. RÉSZ.

Jósiás az igaz istenitiszteletet helyreállítja: Az Égyiptomi Királytól megöletik a hadban: Joákház uralkodik helyette.

Elkülde azért a Király, és hozzá gyülének mind Júdának, mind Jérusálemnek minden Vénei.

2. És felméne a Király * az Úrnak házába, és Júdából minden férjfiak, és Jérusálemnek minden lakosai vele valának a Papokkal, a Prófétákkal és az egész néppel egyetembe, kicsinytől fogva nagyig. És elolvasá előttök a szövetség könyvének minden beszédeit, melly megtaláltatott vala az Úr házában.

3. Megállapodék pedig a Király az oszlop mellett, és kötést tőn az Úr előtt, hogy őt az Urat akarnák * követni, és az ő parancsolatait, bizonyságtételeit és végezéseit teljes szívből és lélekből megőrizni, és bételjesíteni a szövetségnek beszédit, mellyek meg vagynak írva abban a könyvben, és reá hajla mind az egész nép a kötésre.

4. Parancsola annakfelette a Király Hilkiának a Főpapnak, és a másod rendbeli Papoknak és az ajtó őrizőknek, hogy kihordanának az Úr templomából * minden edényekeet, mellyeket csináltak vala a Baálnak, a bereknek és az egész mennyei seregnek, és megégeté azokat Jérusálem kivűl a Kedrón mezején, és azoknak # hamvokat Béthelbe vivé.

5. És elveszté a bálványozó Papokat is, kiket szerzettek vala a Júdabeli * Királyok, hogy a magassábeli oltárokon jóillattal áldoznának Júdának városaiban és Jérusálem körűl; és mind azokat is kik jóillattal áldoznak vala a Baálnak, a Napnak, # Holdnak, az égi jeleknek, és az egész mennyei seregnek.

6. Kivivé az Úrnak házából a bereknek bálványát is Jérusálem kivűl; a Kedrón patakja mellé, és megégeté ott azt és porrá tevé; és annak porát a községnek * temetőhelyére hinté.

7. És elrontáa férjfiakból való paráznáknak * házait is, mellyek az Úrnak háza meleltt valának, mellyekben az asszonyok kárpitokat szőnek vala a berekhez.

8. És béhozata minden Papokat Júdának városaiból, és meggertézteté a magasságbeli oltárokat, mellyeken a Papok jóillattal áldoznak vala, * Gébától fogva mind Beersebáig: és letöré a kapuk mellett való magasságokat, és mind azokat is, mellyek Jósuénaka város Fejedelmének kapuja előtt valának balkéz felől, a hol a városba bémennének a kapun.

9. De a magasságoknak Papjai nem mentek többé az Úrnak Jérusálemben való oltárához, hanem ettek kovásztalan kenyereket az ő attyokfiai között.

10. Megfertézteté a Tófetet is, melly a Hinnóm fijainak völgyében vala; hogy senki az ő fiját vagy leányát által * ne vinné a tűzön a Moloknak.

11. Levetetté a lovakat is, mellyeket a Júdabeli Királyok feltettek vala * a Napnak, a hol bémennének az Úr házába a Nátán-Mélek udvari szolgának háza mellett, melly a hostátban vala, és a Napnak szekereit tűzzel megégeté.

12. Eltöré az oltárokat is, mellyek valának az Akház palotájának padlásán, mellyeket a Júdabeli Királyok csinálta vala; és az oltárokat is, mellyeket Manasse * csinált vala az Úr házának mindkét pitvaraiban, a Király elrontá, és onnét azokat lerontván, azoknak porokat a Kedrón patakába hányatá.

13. A magasságbeli oltárokat is megfertézteté a Király, melylek Jérusálem előtt valának az Olajfák hegyének jobbfelől val oldalán, mellyeket épített vala * Salamon az Izráel Királya Astóretnek a Sídonbeliek utálatosságának, és Kémósnak a Moábiták utálatosságának, és Milkómnak az Ammon fijainak utálatosságának.

14. Elrontá * annakfelette a bálványokat, és kivágatá a berkeket, és azoknak helyeket embereknek tetemeivel tölté meg.

15. Sőt a Béthelbeli * oltárt is eltöré, és a magasságbeli oltárt is, mellyet Jéroboám a Nébát fija csinált vala, ki vétekbe ejté az Izráelt: azt mondom, az oltárt és a magasságot eltöré, és megégeté a magasságot és porrá tevé; megégeté a berket is.

16. Fordulván pedig Jósiás, meglátá a koporsókat, mellyek ott a hegyen valának, és elküldvén kihányatá a tetemeket a koporsóból, és megégeté azokat amaz *9 oltáron, és e képen fertézteté meg azt az Úrnak beszéde szerint, mellyet mondott vala az Isten embere, ki annakelőtte e dolgot megjövendölte vala.

17. És monda a Király: Micsoda temetésnek jegye ez, mellyet látok? Felelének néki a városbeli férjfiak: Az Isten emberének * koporsója ez, ki Júdából jött vala, és mind ezeket megjövendölte vala a Béthelbeli oltár felől, mellyeket cselekedtél.

18. És monda: Hagyjatok békét néki, és senki meg ne mozdítsa az ő tetemeit. És megmenték az ő tetemeit, a Prófétának tetemeivel egybe, ki * Samariából jött vala.

19. Elroná Jósiás a magasságoknak minden * házait is, mellyek Samariának városaiban valának, mellyeket az Izráelbeli Királyok csináltak vala, hogy az Urat haragra ingerlenék, és szinte úgy cselekedék azokkal mindenekben, mind Béthelben cselekedett vala.

20. Levágá annakfelette a magasságoknak minden Papjait, kik ott az oltárok körűl voltak, és emberi * tetemeket égete # meg az oltárokon; és úgy tére vissza Jérusálembe.

21. Parancsola pedig a Király az egész népnek, mondván: Szerezzétek meg a Páskhát a ti Uratoknak Istenteknek, a mint meg vagyon * írva e szövetségnek könyvében;

22. Mert nem szereztetett vala olyan Páskha * a Bíráknak idejektől fogva, kik az Izráelt ítélték, sem pedig az Izráel és a Júda Királyainak minden idejekben.

23. Jósiás Királynak pedig tizennyolczadik esztendejében szerezteték ez a Páskha az Úrnak Jérusálemben.

24. Annakfelette Jósiás Király elveszté mind az ördöngösöket, * mind a varázslókat, a képekkel és a bálványokkal egyetembe; és minden utálatosságokat, mellyek láttatnak vala Júdának földében és Jérusálemben, hogy helyreállatná a törvénynek beszédit, mellyek meg valának irva a könyvben, mellyet megtalált # Hilkia Pap az Úrnak házában.

25. És nem volt ő hozzá hasonló Király ő előtte, ki megtért volna az Úrhoz teljes szívéből, * és teljes lelkéből és teljes erejéből, Mózesnek minden törvénye szerint; és utánna sem támadott hozzá hasonló.

26. De mindazonáltal meg nem szünék az Úr az ő megbúsult nagy haragjától, mellyel megharagudt vala Júda ellen, mind azokért * a bosszantásokét, mellyekkel bosszantotta vala őtet Manasse.

27. Mert ezt mondá az Úr: Júdát is elvetem szemem elől, miképen az Izráelt * elvetettem, és megutálom ezt a várost, mellyet választotam vala, Jérusálemet: ezt a házat is, # mellyről azt mondottam vala: Ott lészen az én nevem!

28. Jósiásnak pedig több dolgai és minden cselekedetei, avagy nincsenek é megírva a Júdabeli Királyokról való * Krónika könyvben?

29. A ő idejében jöve fel Faraó-Nékó * az Égyiptomi Király, az Assiriabeli Király ellen, az Eufrátes folyóvíz mellé: Eleibe méne pedig Jósiás Király és az megölé őtet Megiddóban, mikor meglátta volna őtet.

30. És az ő szolgái szekérre tévén őtet, halva elvivék Megiddóból, * és vivék őtet Jérusálembe, és elteemét őtet az ő koporsójában. A föld népe pedig fogá # Jóákházt Jósiásnak fiját, és megkenék őtet: és Királlyá tevék az ő attya helyett.

31. Huszonhárom esztendős vala Joákház, mikor uralkodni kezde: és három hónapig uralkodék Jérusálemben; az ő annyának pedig Hamutál vala neve, a Libnabeli Jerémiásnak leánya.

32. És gonoszúl cselekedék az Úrnak szemei előtt mind a szerint, a mint az ő attyai * cselekedtek vala.

33. És megkötözteté őtet * Faraó-Nékó Reblában Hámátnak földén, mikor Jérusálemben uralkodnék: és adót vete a földre, száz tálentom ezüstöt, és egy tálentom aranyat.

34. És Faraó-Nékó Királlyá tevé Eliákimot Jósiásnak fiját, Jósiásnak az ő attyának helyette, és változtatá az ő nevét Jóákimnak: Jóákházt pedig * elvivé Égyiptomba, és ott hala meg.

35. Azt az ezüstöt pedig és az aranyat megadá Jóákim Faraónak: de megsarczoltatá a földet, hogy megadná az ezüstöt a Faraó parancsolatja szerint: mindentől a föld népe közzűl az ő értéke szeirnt vőn mind ezüstöt, mind pedig aranyat, hogy Faraó-Nékónak adná.

36. Huszonöt esztendős vala Jóákim mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jérusálemben: az ő annyának pedig Zébuda vala neve, a Rúmabeli Pedájának leánya.

37. És gonoszúl cselekedék az Úrnak szemei előtt mind a szerint, a mint az ő attyai * cselekedtek vala.