16. RÉSZ.

Akház uralkodása Júdában.

Pékának a Remália fijának tizenhetedik esztendejében kezde uralkodni * Akház Jótámnak a Júda Királyának fija.

2. Húsz esztendős vala Akház mikor uralkodni kezde, és tizenhat esztendeig uralkodék Jérusálemben; de nem cselekedé azt, a mi az ő urának Istenének tetszett volna, a mint Dávid az ő attya:

3. Hanem jára az Királyaiank útjokon; és az ő fiját is általvivé a * tűzön a pogányok utálatosságai szerint, kiket az Úr az Izráel fijai előtt kiüzött vala.

4. Áldozé annakfelette és jóillatot tőn a magasságbeli * oltárokon, és a halmokon, és minden zöldellő fa alatt.

5. Akkor feljöve Réczin * a Siriabeli Király, és Péka, Remáliának fija az Izráel Királya Jérusálemet vitatni, és reá szállának Akházra, de meg nem # veheték.

6. (Akkor nyeré vissza Réczin a Siriabeli Király Elátot * a Siriabelieknek, és kiveszté a Zsidókat Elátból: az Edomiták pedig megjövének Elátba, és ott lakának mind e mai napig.)

7. Külde pedig Akház követeket Tiglát-Piléserhez * az Assiriabeli Királyhoz, ezt mondván: Te szolgád és te fijad vagyok; jöjj fel, és szabadíts meg engemet a Siriabeli # Királyának kezéből, és az Izráel Királyának kezéből, kik reám támadtak.

8. És vevé Akház az ezüstöt és aranyat, melly találtaték az Úrnak házában * és a Király házának kincsei özött és ajándékon küldé az Assiriabeli Királynak.

9. Engede pedig néki az Assiriabeli Király, és feljövén az Assiriabeli Király Damaskus * ellen, megvevé azt, és a benne vaókat Kirbe vivé: Réczint pedig megölé.

10. És eleibe méne Akház Tiglát-Pilésernek az Assiriai Királynak Damaskusba; és mikor látta volna Akház Király az oltárt melly Damaskusban vala, küldé annak az oltárnak * hasonlatosságát, és képét minden módjával Uriás Paphoz.

11. És megépíté Uriás Pap az oltárt a formára, mellyet Akház Király küldött vala Damaskusból: Így cselekedék Uriás Pap, míg visszajöve Akház Király Damaskusból.

12. Mikor pedig megjött volna Damaskusból a Király, és látta volna az oltárt; az oltárhoz méne, és áldozék azon.

13. És meggyujtá az ő égőáldozatját és Minháját, és áldozék italiáldozattal is; és az ő engesztelőáldozatinak vérét elhinté az otár körűl.

14. És a rézoltárt, melly az Úr előtt vala, távol vivé a háznak első részétől, hogy ne lenne az ő oltára között, és az Úrnak háza között, és helyhezteté azt az ő oltárának oldala mellé észak felől.

15. És megparancsolá Akház Király Uriás Papnak mondván: E nagy oltáron gyujtsd meg a reggeli égőáldozatot és az estveli Minhát, a Király áldozatját is az ő Minhájával egytembe; az egész föld népének is mind égőáldozatját, mind Minháját, minden vérét és egyéb áldozatnak minden vérét a körűl hintsed el: A rézoltárról pedig én gondot viselek.

16. Uriás Pap azért mind a szerint cselekedék, a mint Akház Király megparancsolta vala.

17. Elrontá annakfelette Akház Király a rézüstöknek pártázatjait, és * azoknak talpait, é lehányá azokról az üstöket: a réztengert is leveté a rézökrökről, mellyeken ll vala és tevé azt a kőpádimentomra.

18. És a szombatnak hajlékát is, mellyet a házban építettek vala, elhányá, és a Királynak külső béjáró helyét elfordítá az Úr házában az Assiriabeli Királyért.

19. Akháznak pedig több dolgai, mellyeket cselekedett, avagy nincsenek é megírva a Júdabeli Királyokról való * Krónika könyvben?

20. És elaluvék Akház az ő attyaival, és eltemetteték * az ő attyaival Dávidnak városában; és uralkodék helyette az ő # fija Ezékiás.