14. RÉSZ.

Amásia és Azária királysága Júdában, Izráelben Jéroboámé.

Joásnak az Izráelbeli Joákház Király fijának második esztendejében, kezde uralkondi Amásia, * Joásnak a Júda Királyának fija.

2. Huszonöt esztendős vala mikor uralkodni kezde és huszonkilencz esztendeig uralkodék Jérusálemben. Az ő annyának pedig Joaddán vala neve, Jérusálemből való.

3. És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, de mindazáltal nem annyira, mint Dávid * az ő attya; a képen cselekedék mindent, mint az ő attya Joás.

4. Csakhogy a magasságbeli oltárokat nem * törték vala el; hanem még a nép áldozik vala és jóillatot tészen vala a magasságbeli oltárokon.

5. Lőn pedig mikor a birodalom kezében megerősödött volna, megölé az ő * szolgáit, kik a Királyt az ő attyát megölték vala.

6. A gyilkosoknak pedig fijait meg nem őlé, miképen meg vagyon írva a Mózes törvénye könyvében, mellyben az Isten megparancsolta illyen szókkal: Az atyák a fiakért, se pedig a fiak * az atyákért meg ne ölettessenek, hanem kiki a maga vétkéért ölettessék meg.

7. Ugyan ő megvere az * Edomiták közzűl tízezeret a sós völgyben; és megvevé Sélát ostrommal, és ezt nevezé Joktéelnek mind e mai napig.

8. Akkor külde Amásia követeket Joáshoz Joákháznak fijához, ki Jéhunak az Izráelbeli Királynak fija vala, ezt izenvén: Szálljunk szembe egymással!

9. Akkor külde Joás Izráelnek Királya Amásiához a Júdabeli Királyhoz illyen válasszal: A bogácskóró, melly a Libánuson vagyon, * küldött a Libánuson való czédrusfához, ezt izenvén: Adjad a te leányodat az én fiamnak feleségűl. Általméne pedig a mezei vad, melly a Libánuson vagyon, és eltapodá a bogácskórót.

10. Megveréd az * Edombelieket, azért fuvalkodtál fel szívedben. Ámbátor dicsekedjél, csak légy veszteséggel házadban, miért elegyíted magadat veszedelembe, hogy mind te elessél, mind a Júda veled egybe.

11. És nem fogadá azt Amásia. Felméne azért Joás az Izráel Királya, és szembe szállának egymással ő és Amásia a Júdabeli Király Júdában * való Bethsémesnél.

12. És megvereték * Júda az Izráeltől, és elfutának kiki az ő hajlékiba.

13. Amásiát pedig a Júda Királyát, Joásnak az Akházia fijának fiját megfogá Joás az Izráelbeli Király Bethsémesnél; és méne Jérusálembe, és lerontá Jérusálemnek kerítését, az Eraim kapujától fogva mind a szegletkapuig, négyszáz singre.

14. És elvive minden aranyat, * minden ezüstöt és minden edényeket, mellyek találtatának az Úr házában, és a Király házának kincsei között; még a zálogba vetett fiakat is; és megtére Samariába.

15. Joásnak * pedig több dolgai, mellyeket cselekedett, és az ő győzedelme, és miképen hadakohzott Amásia ellen, a Júda Királya ellen, avagy nincsenek é megírva az Izráelbeli Királyoknak Krónika könyvökben?

16. És elaluvék Joás az ő attyaival és eltemetteté Samariában az Izráel Királyaival együtt; és az ő fija Jéroboám uralkodék helyette.

17. Éle pedig Amásia * Joásnak a Júda Királyának fija, minekutánna meghala Joás, Joákháznak az Izráelbeli Királynak fija, tizenöt esztendeig.

18. A másiának pedig több dolgai, avagy nincsenek é megírva a Júda Királyairól való Krónika könyvben?

19. Pártot ütének pedig ő ellene Jérusálemben, és elszalada Lákisba; de utánna küldének Lákisba és megölék ott őtet.

20. És visszahozák őtet lovakon, és eltemetteték Jérusálemben Dávidnak városában, az ő attyaival.

21. Fogá azért az egész Júdabeli nép Azáriát * ki tizenhat esztendős vala, és Királlyá tevék őtet az ő attya Amásia helyette.

22. Ez építé meg Elátot, * mellyet visszavett vala Júdának minekutánna elaludt volna a Király az ő attyaival.

23. Amásiának, Joásnak, a Júda Királya fijának tizenötödik esztendejétől fogva uralkodék Jéroboám, Joásnak az Izráel Királyának fija Samariában, negyvenegy esztendeig.

24. És gonoszúl cselekedék az Úrnak szemei előtt, Jéroboámnak a Nábát fijának semmi bűneitől el nem távozék, ki bűnbe ejté az Izráelt.

25. E nyeré vissza az Izráelnek határát attól fogva, a hol Emáthba bémennek, mind a pusztasági tengerig, az Izráel Urának Istenének beszéde szerint mellyet szólott vala az ő szolgájának Jónás Prófétának, Ammittai fijának általa, * ki Gáth Kéferbő való vala.

26. Mert látá * az Úr az Izráelnek nagy nyomorúságát, és hogy semmi volna mind a bérekesztetett, mind pedig az elhagyattatott, és senki nem volna, ki az Izráelt megszabadítaná.

27. Az Úr sem végezte vala még azt, hogy az Izráelnek nevét úgy eltörlené, hogy az ég alatt ne volna: annakokáért megszabadítá * őket Jéroboám a Joás fija által.

28. Jéroboámnak pedig több dolgai és minden cselekedetei, és az ő győzedelme, és miképen hadakozott, miképen nyert vissza a Júdához tartozó Damaskust és Hémátot az Izráelnek; nemde nincsenek é megírva az Izráel Királyairól való Krónika könyvben?

29. És elaluvék Jéroboám az ő attyaival, az Izráelbeli Királyokkal; és uralkodék az ő fija Zakariás helyette.