2. RÉSZ.
Illyés az égbe ragadtatik; palástját és lelkét Elizeusnak hagyja;
ki is csudákat kezd tenni.
És lőn mikor az Úr Illyést
fel akarná vinni a szélvesz által mennyekbe, elméne Illyés és * Elizéus
Gilgálból.
2. Akkor monda Illyés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert az Úr
Béthelbe küldött engemet. Monda pedig Elizeus: Él az Úr, és a te lelked, hogy
el nem hagylak téged. Alámenének azért Béthelbe.
3. Akkor kijövének a Próféták fijai, kik Béthelben valának
Elizeushoz, és mondának néki: Nem tudod é, hogy e mai napon az Úr elragadja a
te uradat tőled? És monda: Tudom én is, hallgassatok.
4. Monda néki ismét Illyés: Elizeus maradj itt kérlek: mert az Úr
engemet Jérikhóba küldött. * Ő felele: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem
hagylak téged. Elmenének azért Jérikhóba.
5. A Próféták fijai pedig, kik Jérikhóban valának, Elizeushoz
jövének, és mondának néki: Nem tudod é, , hogy e mai napon az Úr a te uradat
elragadja tőled? És monda: Én is tudom, hallgassatok.
6. Monda ezután néki Illyés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr engemet
a Jordán mellé küldött. Ő felele: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak
téged. Elmenének azért mindketten.7.
7. Őtven férjfiak pedig a Próféták fijai közzűl utánnok menvén,
messze ellenekbe megállának, mikor ők ketten állanának a Jordán mellett.
8. És fogá Illyés az ő palástját és öszvetűré, és megüté azzal a
vizet; * és kétfelé válék: akkor általlmenének mindketten szárazon.
9. Mikor pedig általmentek volna, monda illyés Elizeusnak: Kérj
tőlem, mit cselekedjem veled, minekelőtte tőled elragadtatom. És monda Elizeus:
Legyen kérlek a te benned való lélek kettős mértéke én rajtam.
10. Ő monda: Nehéz dolgot kérél; ha meglátándaz engemet, mikor
tőled elragadtatom, meglészen a mit kérsz: ha pedig meg nem látándaz, nem
lészen meg.
11. Lőn azért, mikor mennének, és menvén beszélgetének, ímé egy
tüzes szekér tüzes lovakkal egybe, elválasztá őket egymástól. És felméne *
Illyés a szélvészben az égbe.
12. Elizeus pedig ezt látván kiált vala: Édes atyám, édes atyám! *
Izráelnek mind szekerei, mint lovagjai! És nem látá őtet többé. Annakutánna
ragadá az ő maga eltözetit és két részre szakasztá azokat.
13. És felvevé az Illyés palástját, melly róla leesett vala, és
visszatére, és megálla a Jordánnak partján.
14. És vevé az Illyés palástját, melly róla leesett vala, és azzal
megüté * a vizet, és monda: Hol vagyon az Ollyésnek Ura Istene? És mikor ő is
megütötte volna a vizet, kétfelé válik, és általmáne Elizeus.
15. Látván pedig őtet ellenbe a Próféták fijai, kik Jérikhóban
valának, mondának: Az Illyés lelke * megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének
néki, és meghajták magokat ő előtte a földig:
16. És mondának néki: Ímé most vagynak a te szolgáiddal ötven erős
férjfiak, menjenek el, kérlek, és keressétek meg a te uradat; netalán az Úrnak
Lelke ragadta el őtet, és letette őtet valamellyik hegyen vagy völgyön. És
monda: Ne küldjetek.
17. És kénszeríték őtet és mikor gondolkodott volna róla, végezetre
monda: Küldjetek el. És elküldék az ötven férjfiakat, és harmadnapig keresvén
nem találák őtet.
18. És mikor megtértek volna ő hozzá, (ő pedig Jérikhóban lakik
vala,) monda nékik: Nem monndotta vala é meg néktek, hogy el ne menjetek.
19. Mondának pedig városbeli férjfiak Elizeusnak: 0mé e város jó
lakhely volna, a mint látja az én Uram; de a víz igen ártalmas, és hamar el
halnak itt az emberek.
20. És monda: Hozzatok nékem egy új csészét, és vessetek sót belé.
És elhozák néki.
21. Kimenvén pedig a kúfőre, bele veté a sót * és monda: Ezt mondja
az Úr: Meggyógyítottam e vizeket; nem származik azután azokból halál, sem a
földnek pustulása.
22. És egésségesekké lőnnek a vizek mind e mai napig. Elizeusnak
beszéde szerint, mellyet szólott vala.
23. Felméne annakokáért
onnét Béthelbe; és mikor ő az úton felmenne: apró gyermekek jövének ki a
városból, kik őtet csúfolják vala, ezt mondván: Jöjj fel kopazs, jöjj fel
kopasz!
24. És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úrnak
nevében: az erdőből azért két *
nősténymedvék kijövén, elszaggatának közzűlök negyvenkét gyermeket.
25. És elmene onnét a Kármel * hegyére, és onnét tére Samariába.