21. RÉSZ.

A Gibeoniták halálokért való bosszúállás: Négy ütközetei Dávidnak a Filiszteusokkal.

Lőn pedig nagy éhség Dávidnak idejében három egész esztendeig egymás után és megtalálá * felőle Dávid az Urat, és monda az Úr: Saulért, és az ő vérszopó háznépéért vagyon ez; mivelhogy megölte # a Gibeonitákat.

2. Hívatá azért a Király a Gibeonitákat és szóla nékik: (A Gibeoniták pedig nem az Izráel fijai közzűl valók valának, hanem az Emoreusok maradékából, kiknek az Izráel fijai megesküldtek vala, Saul pedig módott keresett vala benne, hogy azokat levágatná, az Izráel és Júda nemzetségéhez való szerelméből.)

3. És monda Dávid a Gibeonitáknak: Mit cselekedjem veletek, és mivel állathatom ezt helyére, hogy ti jót mondjatok az Úrnak öröksége felől.

4. Felelének néki a Gibeoniták: Nincs nékünk semmi, se aranyba, se ezüstbe járó dolgunk Saullal és az ő háznépével: és nincsen arra is akaratunk nékünk, hogy valakit megöljünk az Izráel közzűl. És monda: Valamit mondotok, megcselekeszem veletek.

5. Akkor mondának a Királynak: Ő lőn az ember, ki minket megemészte, és ki ellenünk gonoszt gondola: és annyira kitörülteténk miatta, hogy sehol az egész Izráelnek határaiban maradásunk nem lehetne.

6. Azért adj nékünk hét embert az ő maradéki közzűl, kiket * felakasszunk az Úr előtt a Saul lakhelyén Gibeában, ki mindazáltal az Úrnak választott Királya volt. És monda a Király: Én megadom.

7. És kedveze a Király Méfibósetnek Jónathán fijának, ki Saul fija vala az Úrnak nevére tett * esküvésért, melly lett vala közöttök, Dávid és Jónathán között, a Saul fija között.

8. Elvevé azért a Király Aja leányának Rispának * két fijait, kiket Saulnak szült vala, Armónit és Méfibósetet, és a Saul leányának Mikálnak öt fijait, kiket szült vala a Barzillai fijának # Adrielnek, Méholátból valónak.

9. És adá azokat a Gibeoniták kezébe, és felakaszták * őket a hegyen az Úr előtt és azok együtt heten halának meg, és lőn megelöletések aratás idejének elein, az árpaaratásnak csak kezdetében.

10. Vőn pedig Rispa, Ajának leánya valami fekete gyászruhát, mellyet felvona magának azona kősziklán sátor gyanánt az aratás kezdetétől fogva, míg eső lenne reájok az égből: és nem engedi vala az égi madarakat azokra szállani nappal, sem pedig a mezei * vadakat éjszaka reájok jőni.

11. És megmondák Dávidnak a mit Rispa, Ajának leánya, Saulnak ágyasa cselekdett volna:

12. És elméne Dávid, és elhozá a Saul tetemeit a Jábes * Gileádbeliektől, kik ellopták vala azokat a Bethsánnak utczájáról, holott őket a Filiszteusok felakasztották vala, mikor a Filiszteusok megverték vala Sault a Gilboa hegyén.

13. És mikor elhozták volna onné Saulnak és az ő fijának Jónathnnak tetemeit, azoknak tetemeket is a kik * felakasztattak vala, # egybeszedék.

14. És eltemeték Saulnak és az ő fijának Jónathánnak tetemeket a Benjámin földében * Sélában, az ő attyának Kisnek koporsójában: és a képen cselekedének mindenestől ogva, a mint a Király megparancsolta vala, és úgy engesztelteték meg azután az Isten a földhöz.

15. Lőn ismét ezután is hadok a Filiszteusoknak az Izráeliták ellen: és elméne Dávid az ő szolgáival egbe a hadba! és harczolának a Filiszteusok ellen, annyira hogy Dávid elfáradna.

16. Akkor Jisbi Bénób, ki az Óriások maradékából való vala, (kinek kopjájának vasa háromszáz réz siklus nyomó vala, és új kardot kötött vala fel oldalára) elszáná magában, hogy megölje Dávidot;

17. De megsegíté őtet Abisai, * Sérujának fija, és általüté a Filiszteust és megölé. Akkor esküvéssel fogadák néki a Dávid szolgái, ezt mondván: Soha többé velünk hadba nem jösz, hogy az Izráelnek szövétnekét el ne oltsad.

18. Lőn annakutánna is harczok a Filiszteusokkal Gób városánál, és akkor is Sibbékai, Husát városból való, * megölé Sáfót, ki az Óriások maraékai közzűl való vala.

19. Ismét ezután is lőn más had a Filiszteusok ellen azon Góbnál, holott Elkhanán, a Bethlehemből való Jaharé, Oregimnek fija megölé a Gitteus Góliátnak attyafitá: * kinek kopjájának vasa ollyan vala mint a szövőknek zúgolyfájok.

20. Lőn pedig több hadok is Gáth városáná, és vala ott egy igen nagy * magas ember kinek mind kezein, lábain hat-hat ujjai valának, azaz, mindenestől huszonnégy, és ez is Óriástól származott vala.

21. És nagy szidalommal * illeté az Izráelt: ezt megölé Jónathán Dávid báttyának Simeának fija.

22. E négy fija volt a Gáthban * lakó Óriásnak, kik mind Dávi keze által és az ő szolgáinak kezek által ölettettek meg.