27. RÉSZ.

Dávid Siklágban lakván alattomban megcsalja Ákist.

Mondja vala pedig Dávid magában: Egy nap el kell vesznem a Saul keze miatt: nincsen jobb nékem, mint ha a Filiszteusok földére szaladok; mert azután Saué minden reménységét elveszi tőlem, és nem keres többé az Izráel határiban; és így megszabadíthatom magamat az ő kezéből.

2. Felkelvén ezért Dávid, elméne ő és az ő vele való hatszáz ember * Ákishoz, a Máok fijához Gáthnak Királyához.

3. És lakik Dávid Ákissal együtt Gáthban, mind a maga, mind az ő emberei fejenként, házoknépeivel egyetemben Dávid és az ő két feleségei, Abinoám Jezréelbeli, és * Abigáil, a Kármelből való Nábál felesége.

4. Megvivék pedik Saulnak, hogy Dávid Gáthba szaladt volna, és nem kergeté többé őtet.

5. Monda pedig Dávid Ákisnak: Hogyha kedvet találtam előtted, kérlek, adj valami helyet országodnak egyik városában: hadd lakjam ott: mert hogy lehet méltó, hogy a te szolgád e királyi városban veled együtt lakjék?

6. És néki adá Ákis azon a napon * Siklágot a Júda Királyaié mind e mai napig.

7. Lőn pedig a napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakék, egy esztendő és négy hónap.

8. Elmegyen vala pedig Dávid és az ő vitézei ő vele, és kiüt vala a Gessureusokra, a Girzeusokra és Amálekitákra: mert ezek lakták eleitől fogva a földet, amellyen Súrba mennél, mind egész Égyiptom földéig.

9. És rabolja vala Dávid a földet, és nem hágy vala eleven férjfiat, sem asszonyt; ás elviszi vala juhokat, ökröket, szamarokat, tevéjeket és ruhájokat, és így viszatér vala és Ákishoz megyen vala.

10. És ezt mondja vala Ákis: Hová ütöttetek volt most? Felel vala Dávid: Júdának dél felől, és Jerakhméelnek dél felől, és a Léneusnak dél felől való tartományaikra.

11. Sem férjfiat pedig, sem asszonyt Dávid elevenen nem hágy vala, hogy kit Gáthba vinne, mert azt mondja vala:Netalán panaszolnának reánk. Így cselekedék Dávid, és e vala szokása mind * addig míg a Filiszteusok földében lakék.

12. És igen * meghivé Ákis Dávidot, és azt mondja vala: Nyilván valóba meggyülölte az ő nemzetségét sz Izráelt, azért mind éltig én szolgám lészen.