13. RÉSZ.

Sámsonnak fogantatása és születése.

Cselekedének annakfelette az Izráel * fijai gonoszt az Úr szemei előtt: azért adá őket az Úr a Filiszteusoknak kezekbe negyven esztendeig.

2. Vala pedig egy férjfiú Czóra városból, Dán fijainak házoknépe közzűl, kinek neve Mánoah, kinek felesége magtalan vala, és nem szült vala.

3. És megjelenék az Úrnak Angyala annak az asszonyembernek, és monda néki: Ímé most * magtalan vagy, és nem szűltél; fogadsz pedig méhedben és fiat szülsz.

4. Most annakokáért megójjad magad, bort ne igyál, * se részegítő italt és emmi tisztátalant # ne egyél.

5. Mert ímé nehézkes lészesz, és fiat szülsz: és * beretva nem megyen fel az ő fejére: mert Istennek szenteltetett lészen az a gyermek az ő annyának méhétől fogva; és ő kezdi megszabadítani Izráelt a Filiszteusok kezekből.

6. És elmenvén az asszony, megmondá az ő férjének ezeket, ez ígékkel: Istennek egy embere jöve hozzám, kinek tekintete ollyan vala, mint az Isten angyalának tekintete, igen rettenetes: de nem kérdém meg őtet honnan való volna, sem az ő nevét meg nem mondá nékem.

7. És monda nékem: Ímé nehézkes lészesz és fiat szülsz: most azért ne igyál bort, se részegitő italt, se semmi tisztátalant ne egyél: mert Istennek szenteltetett lészen az a gyermek annyának méhétől fogva mind halálának napjáig.

8. Imádá annakokáért Mánoah az Urat, és monda: Kérlek téged édes Uram! Az Istennek amaz embere, kit küldöttél volt jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg mindkeet, mit cselekedjünk a születendő gyermekkel.

9. Meghallgatá pedig az isten Mánoahnak szavát: mert eljöve ismét az Istennek Angyala az asszonyhoz, és ő ül vala a mezőben; Mánoah pedig az ő férje nem vala vele.

10. Sietvén annakokáért az asszony, futamodék, és megjelenté az ő férjének, mondván néki: Ímé megjelenék nékem az Istennek embere, ki minap hozzám jött vala.

11. Felkelvén annakokáért Mánoah, utánna méne az ő feleségének, és járulván az emberhez monda néki: Te vagy é az ember, a ki szólottál ez asszonynak? És monda: Én vagyon.

12. És monda ismét Mánoah: Tudom, hogy mind beszédet bételjesedik; de micsoda a gyermek feltartásának módja, és mi módon cselekedjünk vele?

13. Felele az Úrnak Angyala Mánoáhnak: Mindenektől, mellyeket * mondottam az asszonynak, megőrizze magát.

14. Semmibe ne egyék, valami kijő a bortermő szőlőtőkéből, se bort, se részegítő italt ne igyék, se semmi tisztátalant ne egyék, valamit parancsoltam néki, megőrizze.

15. És monda Mánoáh az Úr Angyalának: * Kérlek, hadd tartóztassunk meg téged, hogy készítsünk néked egy kecskegödölyét.

16. Felele pedig az Úrnak Angyala Mánoáhnak: Ha szinte megtartóztatsz is engemet: nem eszem a te kenyeredből, ha pedig égáldozatot tészesz, az Úrnak áldozzad azt. Mert nem tudja vala, Mánoah, hogy az Úrnak Angyala volna.

17. Monda annakokáért Mánoah az Úr Angyalának: Kicsoda * neved, hogy mikor megteljesedik a te beszéded, tisztességgel illesünk tégedet?

18. Kinek felele az Úrnak Angyala: Miért kérdezkedel az én nevem felől; * És csudálatos lőn az.

19. Mert mikor Mánoah egy kecskegödölyét, és lisztből csinált áldozatot hozott volna elő, és azt áldozná egy kősziklán az Úrnak, csudadolgot cselekedék Mánoáhnak és az ő feleségének láttára;

20. Mert mikor felmenne a láng az oltárról az égbe: felméne az Úrnak Angyala az oltárnak lángjában; Mánoah pedig és az ő felesége nézik vala, és orczájokra borúlván a földre esének.

21. És többé meg nem jelenék az Úrnak Angyala Mánoáhnak és feleségének: Akkor esméré meg Mánoah, hogy az Úrnak Angyala volna az.

22. És monda Mánoah az ő feleségének: Meghalván * meghalunk: mert az Istent láttuk.

23. Kinek felele a felesége: Ha meg akart volna ölni az Úr minket, el nem fogta vona a mi kezünkből az égőáldozatot és a lisztből csinált áldozatot, és meg sem mutatta volna nékünk mind ezeket, sem pedig illyen dolgokat nem szólott volna most nékünk.

24. Szüle annakokáért az asszony fiat, és hivá az ő nevét * Sámsonnak, és nevekedék a gyermek, és megáldá őtet az Úr.

25. És kezdé az Úrnak lelke őtet megerősíteni a Dán táborában, Czóra és Estháol között.