6. RÉSZ.
Gedeon készittetik a népnek a Midiánitáktól való szabaditására.
Cselekedének pedig * gonoszt az Izráel fijai az Úrnak szemei előtt:
azért adá őket az Úr a Midián kezébe hét esztendeig.
2. Hatalmat vőn azért a Midián keze Izráelen: és Midiától való
féltekben csinálák magoknak az Izráel fijai a barlangokat, hajlékokat és
erősségeket, mellyek vagynak a hegyekben:
3. Mert mikor vetést tészen vala az Izráel, felmegyen vala Midián
és Amálek, és a napkeletiek fijai felmenének vala ő ellene.
4. Kik táborba szállnak vala ő ellenek, és pusztítják vala a
földnek gyümölcsét mind addig, míg jutnál Gázába; és nem hagynak vala élést
Izráelben, sem juhokat, sem ökröket, sem szamarakat.
5. Mert ő magok, és az ő nyájok mind felmennek vala, és az ő
sátoraik: és mennek vala a sáskáknak módjokra * a sokaság miatt; sem ő
magoknak, sem tevéiknek nem vala számok: mennek vala, mondom, a földre, hogy
elpusztítanák azt.
6. Mikor azért igen megnyomorodott volna az Izráel a Midiániták
miatt: kiáltának az Izráel fijai az Úrhoz.
7. Mikor pedig kiáltottak volna az Izráel fijai az Úrhoz Midián
miatt:
8. Külde az Úr jövendőmondó férjfiat az Izráel fijaihoz, és monda
nékik: Így szól az Izráel Ura Istene: Én hozálak fel titeket Égyiptomból, és
kihozálak titeket a szolgálatnak házából.
9. És kimentettelek titeket az Égyiptombelieknek kezekből, és
mindennyomorgatóitoknak kezekből, kiket kiüztem a ti orczátok elől, és néktek
adtam az ő földöket.
10. És mondék néktek: Én vagyok a ti Uratok * Istentek, ne féjétek,
az Emoreusoknak isteneiket, kiknek földökben laktok ti: de nem engedétek az én
szómnak.
11. Eljöve azután az Úrnak Angyala, és leüle a cserfa alatt, melly
vala Ofrában, melly vala Jóásé, ki az Abiézer nemzetségéből val vala! Gedeon
pedig az ő fija, búzát csépel vala egy kis szérűn, hogy eliktatná a * Midián
orczája előtt.
12. És megjelenék néki az Úrnak Angyala, és monda néki: Az Úr
veled, erős férjfiú.
13. És felele néki Gedeon: Kérlek édes Uram, ha velünk vagyon az
Úr, miért talált minket mind e nyavalya? És hol vagynak minden ő * csudadolgai,
mellyeket beszéltek nékünk a mi Atyáink, mondván: Avagy nem Égyiptomból hozott
é fel minket az Úr? Most pedig elhagyott minket az Úr, és adott minket a Midián
kezébe.
14. Tekinte pedig ő reá az Úr, és * monda: Menj el ebben a te
erősségedben, és megszabadítod az Izráelt a Midián kezéből: Avagy nem küldélek
é el tégedet?
15. És monda néki: Kérlek édes Uram, mimódon szabadítsam meg az
Izráelt? Ímé az én atyám egy szegény ember Manasséban, és én legkisebb * vagyok
az én atyám házában.
16. Akkor monda néki az Úr: mert * veled lészek; azért megvered
Midiánt, mint csak egy férjfiat.
17. Akkor Gedeon monda néki: Kérlek, ha találtam kegyelmet a te
szemeid előtt, adjad jegyét annak, hogy te szólasz velem.
18. El ne menj, * kérlek, innen míg megjövök hozzád, és kihozom az
én áldozatomat, és léteszem elődbe. Ki monda: Én itt leszek míg vissza
téréndesz.
19. Gedeon pedig béméne és készíte egy kecskegödölyét, és egy
mérték lisztből kovász nélkül való kenyereket; húst tőn egy kosárba, és a húsnak
levét egy fazékba, és kivivé annak, a ki vala a cserfa alatt és bémutatá néki.
*
20. És monda néki az Úrnak Angyala: Vegyed a húst és a kovász
nélkűl való kenyereket, és rakd e kősziklára, és a húsnak levét töltsd ki reá:
és úgy cselekedék.
21. Annakutánna kinyujtá az Úrnak Angyala az ő pálczájának végét,
melly vala az ő kezében, és illeté a húst és a kovász nélkűl való kenyereket:
és * tűz jöve ki a kősziklából, és megemészté a húst és a kovász nélkűl való
kenyereket: az Úrnak Angyala pedig elméne az ő szemei elől.
22. Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak Angyala volna az, monda: *
Jaj Uram Istenem! mert láttam az Úrnak Angyalát színről színre.
23. Monda pedig néki az Úr: Békesség néked, ne félj: nem halsz meg.
24. És oltárt építe ott Gedeon az Úrnak, és nevezé azt így: Jehova
Salom! azaz, békességnek Uráé, melly mind e mai napig még az Abiézer fijai
városokban Ofrában vagyon.
25. Lőn pedig azon éjjel, mond az Úr néki: Vegyed a te atyádnak
öregbik tulkát, és ama második rendben való hetedfű tulkot: és rontsd le * a
Baál oltárát, melly a te atyádé, a berket is melly vagyon a mellett, vágd ki.
26. És építs oltárt a te Uradnak Istenednek, ama várhoz hasonló
kősziklának tetején, alkalmatos helyen: és áldozd meg a második tulkot, és
gyujtsd meg az áldozatot a bereknek fáival, mellyet kivágsz.
27. Vőn annakokáért Gedeon tiz férjfiakat az ő szolgái közzűl, és a
képen cselekedék, a mint megmondotta vala néki az Úr: És mikor félne az ő
attyának háznépétől és a városnak férjfiaitól, hogy nappal ne cselekednék,
éjszaka cselekdé.
28. Mikor pedig felköltek volna a városnak férjfiai reggel, ímé
lerontatott vala a Baál oltára, és a berek melly mellette vala, levágattatott
vala, és a második tulok felvitetett és megáldoztatott vala az építetett
oltáron.
29. És mondának egyik a másiknak: Ki cselekdete ezt? És
megkérdezék, és megkeresék, és mondának: Gedeon, a Joás fija cselekedte ezt!
30. Akkor mondának a városnak férjfijai Joásnak: Hozd ki a te
fijadat, hadd haljon meg: mert elrontotta a Baál oltárát, és levágta a berket,
melly volt mellette.
31. Monda pedig Joás mind azoknak kik ő mellette állanak vala: Ti
pereltek é Baálért? A vagy ti oltalmazzátok é őtet? Valaki perel ő érette
megölettessék reggelig. Ha Isten, * pereljen maga ő vele, hogy elrontotta az ő
oltárát.
32. És nevezé őtet az napon Jerubaálnak, mondván: Pereljen ő vele
Baál: mert elrontotta az ő oltárát.
33. Az egész Midián pedig és Amálek és a napkeletieknek fijai
egybegyülének egyenlőképen, és általmenvén a Jordánon, tábort járának Jezréel
völgyében.
34. Az Úrnak lelke pedig * felöltözteté Gedeotn, és kürtöle a
kürttel, és egybegyülvén az Abiézer # nemzetségei, ő utánna menének.
35. És követeket külde az egész Manasse nemzetsége közzé, és
egybegyült az is ő utánna, és követeket külde Áserbe és Zebulonba és
Nafthaliba, és feljövének eleikbe.
36. És monda Gedeon az Úrnak: Ha te megszabadítod az én kezem által
az Izráelt, a miképen szólottál;
37. Ímé én teszek egy fürt gyapjat a szérűre, ha a harmat lészen
csak a gyapjún, és az egész földön lejénd szárazság; tehát bizonnyal megtudom,
hogy megszabadítod az én kezem által az Izráelt, a mint szólottál.
38. És úgy lőn: mert felkele másod-napon reggel, és megszorítá a
gyapjat, és egy teljes csésze vizet facsara ki a gyapjúból.
39. Monda annakfelette Gedeon az Úrnak: Ne gerjedjen a * te haragod
én ellenem, és csak egyszer szólok, hadd tegyek kísértést, kérlek, csak egyszer
e gyapjú által. Legyen, kérlek, szárazság csak e gyapjún, és az egész földön
legyen harmat.
40. És úgy cselkedék az Úr azon éjjel, és lőn szárazság csak a
gyapjún, és az egész földön lőn harmat.