6. RÉSZ.

Gedeon készittetik a népnek a Midiánitáktól való szabaditására.

Cselekedének pedig * gonoszt az Izráel fijai az Úrnak szemei előtt: azért adá őket az Úr a Midián kezébe hét esztendeig.

2. Hatalmat vőn azért a Midián keze Izráelen: és Midiától való féltekben csinálák magoknak az Izráel fijai a barlangokat, hajlékokat és erősségeket, mellyek vagynak a hegyekben:

3. Mert mikor vetést tészen vala az Izráel, felmegyen vala Midián és Amálek, és a napkeletiek fijai felmenének vala ő ellene.

4. Kik táborba szállnak vala ő ellenek, és pusztítják vala a földnek gyümölcsét mind addig, míg jutnál Gázába; és nem hagynak vala élést Izráelben, sem juhokat, sem ökröket, sem szamarakat.

5. Mert ő magok, és az ő nyájok mind felmennek vala, és az ő sátoraik: és mennek vala a sáskáknak módjokra * a sokaság miatt; sem ő magoknak, sem tevéiknek nem vala számok: mennek vala, mondom, a földre, hogy elpusztítanák azt.

6. Mikor azért igen megnyomorodott volna az Izráel a Midiániták miatt: kiáltának az Izráel fijai az Úrhoz.

7. Mikor pedig kiáltottak volna az Izráel fijai az Úrhoz Midián miatt:

8. Külde az Úr jövendőmondó férjfiat az Izráel fijaihoz, és monda nékik: Így szól az Izráel Ura Istene: Én hozálak fel titeket Égyiptomból, és kihozálak titeket a szolgálatnak házából.

9. És kimentettelek titeket az Égyiptombelieknek kezekből, és mindennyomorgatóitoknak kezekből, kiket kiüztem a ti orczátok elől, és néktek adtam az ő földöket.

10. És mondék néktek: Én vagyok a ti Uratok * Istentek, ne féjétek, az Emoreusoknak isteneiket, kiknek földökben laktok ti: de nem engedétek az én szómnak.

11. Eljöve azután az Úrnak Angyala, és leüle a cserfa alatt, melly vala Ofrában, melly vala Jóásé, ki az Abiézer nemzetségéből val vala! Gedeon pedig az ő fija, búzát csépel vala egy kis szérűn, hogy eliktatná a * Midián orczája előtt.

12. És megjelenék néki az Úrnak Angyala, és monda néki: Az Úr veled, erős férjfiú.

13. És felele néki Gedeon: Kérlek édes Uram, ha velünk vagyon az Úr, miért talált minket mind e nyavalya? És hol vagynak minden ő * csudadolgai, mellyeket beszéltek nékünk a mi Atyáink, mondván: Avagy nem Égyiptomból hozott é fel minket az Úr? Most pedig elhagyott minket az Úr, és adott minket a Midián kezébe.

14. Tekinte pedig ő reá az Úr, és * monda: Menj el ebben a te erősségedben, és megszabadítod az Izráelt a Midián kezéből: Avagy nem küldélek é el tégedet?

15. És monda néki: Kérlek édes Uram, mimódon szabadítsam meg az Izráelt? Ímé az én atyám egy szegény ember Manasséban, és én legkisebb * vagyok az én atyám házában.

16. Akkor monda néki az Úr: mert * veled lészek; azért megvered Midiánt, mint csak egy férjfiat.

17. Akkor Gedeon monda néki: Kérlek, ha találtam kegyelmet a te szemeid előtt, adjad jegyét annak, hogy te szólasz velem.

18. El ne menj, * kérlek, innen míg megjövök hozzád, és kihozom az én áldozatomat, és léteszem elődbe. Ki monda: Én itt leszek míg vissza téréndesz.

19. Gedeon pedig béméne és készíte egy kecskegödölyét, és egy mérték lisztből kovász nélkül való kenyereket; húst tőn egy kosárba, és a húsnak levét egy fazékba, és kivivé annak, a ki vala a cserfa alatt és bémutatá néki. *

20. És monda néki az Úrnak Angyala: Vegyed a húst és a kovász nélkűl való kenyereket, és rakd e kősziklára, és a húsnak levét töltsd ki reá: és úgy cselekedék.

21. Annakutánna kinyujtá az Úrnak Angyala az ő pálczájának végét, melly vala az ő kezében, és illeté a húst és a kovász nélkűl való kenyereket: és * tűz jöve ki a kősziklából, és megemészté a húst és a kovász nélkűl való kenyereket: az Úrnak Angyala pedig elméne az ő szemei elől.

22. Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak Angyala volna az, monda: * Jaj Uram Istenem! mert láttam az Úrnak Angyalát színről színre.

23. Monda pedig néki az Úr: Békesség néked, ne félj: nem halsz meg.

24. És oltárt építe ott Gedeon az Úrnak, és nevezé azt így: Jehova Salom! azaz, békességnek Uráé, melly mind e mai napig még az Abiézer fijai városokban Ofrában vagyon.

25. Lőn pedig azon éjjel, mond az Úr néki: Vegyed a te atyádnak öregbik tulkát, és ama második rendben való hetedfű tulkot: és rontsd le * a Baál oltárát, melly a te atyádé, a berket is melly vagyon a mellett, vágd ki.

26. És építs oltárt a te Uradnak Istenednek, ama várhoz hasonló kősziklának tetején, alkalmatos helyen: és áldozd meg a második tulkot, és gyujtsd meg az áldozatot a bereknek fáival, mellyet kivágsz.

27. Vőn annakokáért Gedeon tiz férjfiakat az ő szolgái közzűl, és a képen cselekedék, a mint megmondotta vala néki az Úr: És mikor félne az ő attyának háznépétől és a városnak férjfiaitól, hogy nappal ne cselekednék, éjszaka cselekdé.

28. Mikor pedig felköltek volna a városnak férjfiai reggel, ímé lerontatott vala a Baál oltára, és a berek melly mellette vala, levágattatott vala, és a második tulok felvitetett és megáldoztatott vala az építetett oltáron.

29. És mondának egyik a másiknak: Ki cselekdete ezt? És megkérdezék, és megkeresék, és mondának: Gedeon, a Joás fija cselekedte ezt!

30. Akkor mondának a városnak férjfijai Joásnak: Hozd ki a te fijadat, hadd haljon meg: mert elrontotta a Baál oltárát, és levágta a berket, melly volt mellette.

31. Monda pedig Joás mind azoknak kik ő mellette állanak vala: Ti pereltek é Baálért? A vagy ti oltalmazzátok é őtet? Valaki perel ő érette megölettessék reggelig. Ha Isten, * pereljen maga ő vele, hogy elrontotta az ő oltárát.

32. És nevezé őtet az napon Jerubaálnak, mondván: Pereljen ő vele Baál: mert elrontotta az ő oltárát.

33. Az egész Midián pedig és Amálek és a napkeletieknek fijai egybegyülének egyenlőképen, és általmenvén a Jordánon, tábort járának Jezréel völgyében.

34. Az Úrnak lelke pedig * felöltözteté Gedeotn, és kürtöle a kürttel, és egybegyülvén az Abiézer # nemzetségei, ő utánna menének.

35. És követeket külde az egész Manasse nemzetsége közzé, és egybegyült az is ő utánna, és követeket külde Áserbe és Zebulonba és Nafthaliba, és feljövének eleikbe.

36. És monda Gedeon az Úrnak: Ha te megszabadítod az én kezem által az Izráelt, a miképen szólottál;

37. Ímé én teszek egy fürt gyapjat a szérűre, ha a harmat lészen csak a gyapjún, és az egész földön lejénd szárazság; tehát bizonnyal megtudom, hogy megszabadítod az én kezem által az Izráelt, a mint szólottál.

38. És úgy lőn: mert felkele másod-napon reggel, és megszorítá a gyapjat, és egy teljes csésze vizet facsara ki a gyapjúból.

39. Monda annakfelette Gedeon az Úrnak: Ne gerjedjen a * te haragod én ellenem, és csak egyszer szólok, hadd tegyek kísértést, kérlek, csak egyszer e gyapjú által. Legyen, kérlek, szárazság csak e gyapjún, és az egész földön legyen harmat.

40. És úgy cselkedék az Úr azon éjjel, és lőn szárazság csak a gyapjún, és az egész földön lőn harmat.