27. RÉSZ.
Emlékezetre való kőoszlopok. Áldás és átok.
És parancsola Mózes és az Izráelnek Vénei a népnek, mondván:
Megőrizzétek mind e parancsolatot, mellyet én parancsolok ma néktek.
2. És a melly napon általmenéndetek a Jordán vizén, hogy menjetek a
földre, mellyet a te Urad Istened ád néked: Nagy köveket * álass fel, és azokat
meszeld meg.
3. És írd fel azokra e törvénynek minden ígéit mikor
általmenéndesz, hogy bémenj a földre, mellyet a te Urad Istened ád néked, a
téjjel mézzel folyó földre, mellyet a te Urad Itened ád néked, a téjjel mézzel
folyó földre, miképen szólott néked a te atyáidnak Ura Istene.
4. Azt mondon azért, hogy mikor általmentek a Jordánon,
felállassátok azokat a köveket, mellyeket én e mai npaon parancsolok néktek, az
Ebál * hegén; és azokat megmeszeljed.
5. Ugyan ott építs a te Uradnak Istenednek oltárt kőből: ne faragd
# meg vassal a köveket.
6. Ép kövekből építsed a te Uradnak Istenednek oltárát: és áldozzál
azon tűzzel megemésztendő áldozatot a te Uradnak Istenednek.
7. És áldozzál háláadó-áldozattal, és egyél ott * és vigadozz a te
Urad Istened előtt.
8. Annakokáért e Törvénynek minden ígéit írjad a kövekre, nyilván
és világos betűkkel.
9. És szóla Mózes és a Lévi nemzetéből való Papok az egész
Izráelnek, mondván: Figyelmezzél rá és hallgassad Izráel: E mai napon lettél a
te Uradnak Istenednek * népévé.
10. Hallgasd azért a te Uradnak Istenednek szavát, és cselekedjél
az ő parancsolati és rendelkezései szerint, mellyeket én parancsolok ma néked.
11. És parancsola Mózes azon napon a népnek, mondván:
12. Ezek álljanak a népnek megáldására a * Garizim hegyén, mikor
általmenéndetek a Jordánon: Simeon, Lévi, Júda, Issakhár, József és Benjámin.
13. Ezek álljanak pedig az átkoziásra az Ebál hegéyn: Rúben, Gád,
Áser, Zebulon, Dán és Nafthali.
14. Szóljanak pedig a Léviták, és ezt mondják az egész Izráel
népének felszóval:
15. Átkozott a férjfiú, valamelly csinálánád faragott és öntött
képet az Úr előtt való utálatosságot, az ácsmester kezének munkáját, és
helyhezteténdi azt rejtekbe: És mind a sokaság feleljen, és mondjá, Ámen!
16. Átkozott valaki megszidalmazza az ő attyát vagy * annyát: És az
egész sokaság mondja, Ámen!
17. Átkozott valaki az ő felebarátjának határát elfordítja: És
mondja mind az egész sokaság, Ámen!
18. Átkozott valaki tévelygésre viszi a vakot * az úton: És mondja
az egész sokaság, Ámen!
19. Átkozott valaki elfordítja a jövevénynek, * árvának és
özvegynek törvényét: És mondja az egész sokaság, Ámen!
20. Átkozott valaki az ő attya feleségével * közösködik; mert
felfedezte az ő attya szemérmének fedelét: És mondja az egész sokaság, Ámen!
21. Átkozott a ki közösködik akárminémű * oktalan álattal: És
mondja mind a sokaság, Ámen!
22. Átkozott valaki közösködik az ő hugával, * az ő attyának vagy
az ő annyának leányával: És mondja mind a sokaság, Ámen!
23. Átkozott valaki közösködik napával: És mondja mind a sokaság,
Ámen!
24. Átkozott valaki az ő felebarátját titkon * megöli: És mondja
mind a sokaság, Ámen!
25. Átkozott valaki ajándékot vészen, hogy az ártatlannak vérét
kiontsa: És mondja mind a sokaság, Ámen!
26. Átkozott valaki bé nem * teljesíti cselekedettel e törvénynek
ígéit: És mondja mind a sokaság, Ámen!