12. RÉSZ.
A bálványoknak elrontásáról: Isteni tiszteletről, és áldozatokról.
Ezek a parancsolatok és az itéletek mellyeket megőrizvén
cselekedjetek azon a földön, mellyet a te atyáidnak Ura Istene ád néked,hogy
bírjad azt mind a napokon, mellyeken éltek azon a földön.
2. Mindenestől fogva elveszessétek mind azokat a helyeket, *
mellyekben a pogányok, kik a ti birodalmatokban lésznek, szolgáltak az ő
Isteneiknek a magas hegyeken, a halmokon, és minden zöldellő fák alatt.
3. És azoknak oltáraikat elrontsátok és öszvetörjétek, * az ő
faragott képeiket és berkeiket tűzzel égessétek meg, és az ő isteneknek
faragott képeit el vagdaljátok. Így veszessétek el azoknak neveket arról a
helyről.
4. Ne cselekedjetek úgy a ti Uratokkal Istentekkel;
5. Hanem azt a helyet, melylet a ti Uratok Istentek választánd *
minden ti nemzetségeitek közzűl, hogy az ő nevét ott helyheztesse, és ő ott
lakozzék, azt a helyet gyakoroljátok és oda menjetek.
6. És oda * vigyétek mind égőáldozatitokat, mind egéb
áldozatitokat, mind dézmáitokat, kezeiteknek ajándékát, mind fogadásból, mind
szabad akaratból való ajándékitokat, és a ti barmaitoknak és juhaitoknak első
fajzását.
7. És egyetek * ott a ti Uratok Istentek előtt, és örvendezzetek ti
és a ti házatok népe, évén mind azokból valamikre kezeiteket veténditek, a
mellyekkel megáldánd téged a t Urad Istened.
8. Ne cselekedjetek ott mind a szerint, mint mi itt most
cselekszünk, mindenik a mi jónak tetszik ő előtte.
9. Mert még ez ideig nem mentetek a nyugodalomba, * és az
örökségbe, mellyet a te Urad Istened ád néked.
10. Mikor pedig általmentek a Jordánon, és lakozni fogtok azon a
földön, mellyet a ti Uratok Istentek ád néktek örökségűl, és nyugalmat adánd
néktek minden ellenségitektől, kik köröskörűl vagynak, és bátorsággal fogtok
lakni.
11. Akkor arra a helyre, * mellyet választánd a ti Uratok Istentek,
hogy ott lakjék az ő neve, oda vigyetek mindeneket, mellyeket én parancsolok
néktek: tüzes áldozatitokat és egyéb áldozatitokat, dézmáitokat, és kezeiteknek
ajándékát, és minden választott fogadásaitokat, mellyeket fogadni fogtok az
Úrnak.
12. És vígadjatok * a ti Uratok Istentek előtt, mind ti, mind a ti
fijaitok, és leányaitok, mind a szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a
Lévita, ki a ti kapuitokon belől lészen: mert néki nincsen része vagy #
öröksége ti veletek.
13. Meglásd, hogy a te tüzes áldozatidat ne áldozzad minden helyen,
a mellyet * látándasz;
14. Hanem azon a helyen, mellyet választánd az Úr a te nemzetségeid
közzűl valamellyben: ott mondom, hogy áldozzad a te tüzes áldozatidat, és ott
cselekedjél a mindent, a mit én néked parancsolok.
15. Mindazáltal a te lelkednek kívánsága szerint barmot vághatsz és
húst ehetel, a te Uradnak Istenednek áldása szerint, mellyet adánd néked,
minden kapuid között; * mind a tisztátalan, mind a tiszta eheti azt, úgymint az
őzet és a szarvast.
16. De mindazáltal a vért * meg ne egyétek; a földre bocsássad azt
mint a vizet.
17. Nem eheted pedig meg a te kapuidon belől, sem gabonádnak, sem
mustodnak, sem olajodnak * dézmáját, sem a te barmaidnak és juhaidnak első
fajzását; sem semmi fogadásaidat, mellyeket fogadándasz, sem szabad akarat
szerint való áldozatidat, sem a te kezednek akármi ajándékát:
18. Hanem a te Urad Istened előtt egyed azokat azon a helyen,
mellyet választánd a te Urad Istened, te és a te fijad, leányod, szolgáld,
szolgálóleányod, és a Lévita, melly a te kapuidon belől vagyon: és vígadj a te
Urad Istened előtt, évén mindenből valamire kezedet veténded!
19. Meglássad hogy el ne hagyjad a Lévitát a te * földeden
életednek minden idejében.
20. Mikor a te Urad Istened kiterjeszti a te határodat, miképen *
megmondotta néked, és ezt mondándod: Hőst eszem, mivelhogy a te lelked húst
kiván enni: a te lelkednek szinte kivánsága szerint egyél húst.
21. Ha a hely messze lejénd tőled, mellyet a te Urad Istened
választánd, hogy az ő nevét ott helyheztesse, és a te barmaid és juhaid közzűl,
mellyeket adánd néked az Úr, megöléndesz, a mint néked parancsoltam: egyél a te
kapuidban azoknak húsokban, a te lelkednek szintén kivánsága szerint.
22. De a miképen az őzet és a szarvast eszik, * azonképen egyed
azt; mind a tisztátalan, mind a tiszta egyenlőképen élhetnek azzal.
23. Csakhogy ebben álhatatos légy, hogy a vért meg ne * egyed: mert
minden állatnak lelke az ő vére: azért a lelket a hússal egyetembe meg ne
egyed:
24. Meg ne egyed azt, * hanem a földre öntsed mind a vizet.
25. Ne élj azzal, hogy jól legen dolgod mind néked, mind a te
gyermekeidnek te utánnad, mikor cselekedénded azt, a mi igaz az Úr szemei
előtt.
26. De ha valamit megszenteléndesz a tiéidből, vagy fogadándasz:
vedd fel azt, és vidd a helyre, * mellyet az Úr választánd.
27. A te Uradnak Istenednek oltárán áldozzad meg a te tüzes
áldozatidat, azoknak húsát és vérét, egyéb áldozatidnak pedig vérét öntsd a te
Uradnak Istenednek oltárára, és a húsát megegyed.
28. Megőrizzed és meghallgassad mind ez ígéket, mellyeket én
parancsolok néked: hogy jól legyen dolgod mind néked, mind gyermekeidnek te
utánnad mind örökké; mivelhogy azt mívelted, a mi jó és igaz a te Uradnak Istenednek
szemei előtt.
29. Mikor kivágándja te előled a te Urad Istened a pogányokat, a
kikhez te * mégy, hogy örökségűl bírjad őket, és azokat bírván lakozándasz az ő
földökben:
30. Meglássad tőrbe magadat ne ejtsed az ő példáojat követvén,
minekutánna elvesznek te előled: és ne tudakozzál az ő isteneik * felől, ezt
mondván: A mint tisztelték e pogányok az ő isteneiket, én is a képen
cselekszem.
31. Ne cselekedjél így a te Uraddal Isteneddel: mert mind azt az
utálatosságot cselekedték az ő isteneikkel, mellyeket az Úr gyűlöl: mert még
fijaikat is és leányaikat is tűzzel * megégetik vala az ő isteneiknek.
32. Mindent, valamit én parancsolok néktek, azt megőrizzétek, hogy
úgy cselekedjetek: semit * ahoz ne tégy, el ne végy abban.