4. RÉSZ.
Intés a törvényhez való engedelemre: Szabadsági városok.
Most azért, óh Izráel, hallgasd meg* a parancsolatokat és az
ítéleteket, mellyekre én tanítalak titeket, hogy a szerint cselekedjetek; és
élhessetek és bémehessetek a földre, és bírhassátok azt mellyet a ti
atyáitoknak Ura Istene ád néktek.
2. Ez igéhez, mellyet én parancsolok néktek,* semmit ne tegyetek,
semmit se vegyetek el abból: hogy megőrizzétek a ti Uratoknak Isteneteknek
parancsolatait, mellyeket én parancsolok néktek.
3. Szemeitekkel láttátok a mint cselekedett az Úr a Bál-Peorért,
mert minden embert, valaki indult vala a Bál-Peor után, * elveszte a te Urad
Istened te közzűled.
4. Ti pedig valakik a ti Uratokhoz Istentekhez ragaszkodtatok, e
mai napig mindnyájan éltek.
5. Meglássátok, és megtanítottalak titeket e parancsolatokra és
ítéletekre, a mint megparancsolta nékem az és Uram Istenem, hogy úgy
cselekedjetek azon a földön mellyre bémentek, hogy örökségűl bírjátok azt.
6. Annakokáért megőrizzétek azokat és a szerint cselekedjetek: mert
a ti bölcseségtek és értelmetek * e lészen a népek előtt, kik hallván mind e
parancsolatokat, ezt fogják mondani: Bizonyára bölcs ez a nép, értelmes és nagy
nemzetség ez!
7. Mert micsoda nagy nemzetség vagyon olly, * mellyhez ollyan közel
volna az Isten, mint a mi Urunk
Istenünk mi hozzánk mindenekben, a mellyekért segítségűl hívjuk őtet:
8. És mellyik volna az a nagy nép, a mellynek ilyen randtartásai *
és igaz törvényei volnának, mint ez egész törvény, mellyet én ma adok előtökbe?
9. De oltalmazd meg magadat és őrízd meg a te lelkedet nagy
szorgalmatossággal , ne felejtkezzél el azokról a dolgokról, mellyeket láttak a
te szemeid: és el ne távozzanak a te szívedből
teljes életedben: és * megtanítsa azokra a te fijaidat, # és a te
unokáidat.
10. El ne felejtkezzés a napról mellyen állottál a te Urad Istened
előtt a Hóreb hegyén, mikor az Úr azt hagyta volna nékem: Gyüjtsd egybe nékem a
népet, hogy számláljam eleikbe az én beszédeimet, mellyeket megtanuljanak, és
engemet féljenek teljes életekben míg e földön élnek, és az ő gyermekeiket
azokra megtanítsák.
11. Annakokáért előjárulátok és megállátok a hegy alatt: a hegy
pedig tűzzel ég vala mind az égnek közepéig, melly hegyen setétség, köd és
homályosság vala.*
12. És szóla az Úr néktek a tűznek közepéből: az ő beszédének
szavát ti is halljátok vala, de semmi ábrázatot nem láttok vala, a szüzattól
megválva.
13. És ő megjelenté néktek az ő szövetségét, mellyet parancsola
hogy megtartanátok , tudniillik ama tíz igéket, mellyeket két kőtáblára íra.
14. Nékem is parancsola az Úr azon időben, hogy megtanítálak
titeket a parancsolatokra és az ítéletekre, hogy a képen cselekednétek azon a
földön, mellyre általmentek hogy bírjátok azt.
15. Oltalmazzátok annakokáért szorgalmatosan a ti lelkeiteket: mert
semmi hasonlatosságot nem láttatok a napon, mellyen néktek szólott az Úr tűznek
közeepéből a Hóreb hegyén.
16. Hogy meg ne fertéztessétek magatokat, csinálván magatoknak
valami faragott képet, vagy valami bálványnak ábrázatját, azaz férjfiünak *
vagy asszonynak képét.
17. Vagy a földi akárminémű lelkes állatnak és az égen repdeső
madárnak képét.
18. Vagy a földön csüszómászó akárminémű állatnak, és a föld alatt
a vízben lakozó akárminémű halnak hasonlatosságát.
19. Se pedig fel ne emeljed a te szemeidet az égbe, hogy látván ott
a napot és holdat, és a csillagokat, * az égnek minden seregeit, meg ne
csalattassál, és meg ne tiszteljed azokat, mellyeket a te Urad Istened közlött
minden népekkel, kik az egész ég alatt vagynak.
20. Titeket pedig az Úr magához fogadott , és kihozott titeket a vas kemenczéből, azaz Égyiptomból, hogy
legyetek * néki örökös nmépe, miképen e mai napon vagytok.
21. De az * Úr megharaguvék én reám ti miattatok, és megesküvék
azon, hogy a Jordánon által nem mennék; és hogy arra a jeles földre nem mennék,
mellyet a te Urad Istened ad néked örökségűl.
22. Én azért meghalok e földön, és által nem megyek a Jordánon; ti
pedig általmentek azon, és azt a jeles földet bírjátok.
23. Meglássátok, hogy a ti Uratoknak Istenteknek szövetségéről,
mellyet tett ti veletek, valamiképen el ne felejtkezzetek, csinálván magatoknak
faragott képet, vagy akárminémű állatnak ábrázatját, a miképen megparancsolta
néked a te Urad Istened;
24. Mert a te Urad Istened * megemésztő tűz, erős bosszúálló Isten.
25. Mikor azért fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a
földön, ha megfertéztetik magatokat, bálványt csinálván akárminémű állatnak
képére, és e képen gonoszt cselekedéndesz a te Uradnak Istenednek szemei előtt,
haragra ingerelvén őtet:
26. Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a
földet, hogy hamarsággal elveszvén elvesztek a földről, amellyre általmentek a
Jordánon, hogy azt b1rjátok: nem laktok sok ideig azon, hanem minden kétség
nélkűl elvesztek * róla.
27. És az Úr széllyel hint titeket a népek közibe, és szám szerint
kevesen maradtok meg a népek között, a kik közzé az Úr viszen titeket.
28. És szolgáltok ott azoknak az isteneknek, kiket emberi kéz
csinált, tudniillik fának és * kűnek, kik nem látnak, sem hallanak, sem esznek,
sem illatoznak.
29. Hogyha pedig onnét megkeresed a te Uradat Istenedet: tehát
megtalálod őtet, ha teljes szívedből és teljes lelkedből keresénded őtet.
30. Mikor nyomorúságban lejéndesz és te reád szállanak mind ezek az
utolsó időkben, ha megtérendesz a te Uradhoz Istenedhez, és engedelmes
lejéndesz az ő szavának:
31. (Mert irgalmas Isten a te Urad Istened,) nem héágy el tégedet,
sem el nem veszt, sem el nem felejtkezik a te attyéidnak Szövetségéről,
mellyről megesküdt nékik.
32. Mert tudakozzál most a régi időkről, mellyek voltak te előtted,
a naptól fogva, hogy az Isten teremtette az embert e földön, és az égnek egyik
szélétől fogva a másik széléig, ha lett é valaha e nagy dologhoz hasonló, vagy
ha hallattatott é valaha illyen dolog?
33. Nemde hallotta é valamelly nemzetség a tűznek közeepéből szóló
Istennek szavát, a miképen hallottad te, mindazáltal élt volna:
34. Avagy mívelte é ezt valamelly Isten, hogy elmenne és választana
magának népet valamelly nemzetség közzűl, kísértetekkel, bizonyságokkal,
csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, * kinyújtott karral, és rettenetes
cselekedetek által, miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek a ti Uratok
Istentek Égyiptomban, szemeitek láttára.
35. Csak néked mutattatott e meg, hogy tudnán valóba az Urat csak
egyedül Istennek lenni, és hogy ő kívűle * nincsen több Isten !
36. Az égből hallattatta veled az ő szavát, hogy tanítana téged, a
földön pedig mutatta néked amaz ő nagy tűzét, mikor beszédét hallottad a tűz
közepéből.
37. És mivelhogy szerette a te atyáidat, választotta az ő magvokat
ő utánnok, és kihozott téged az ő orczája előtt Égyiptomból, az ő nagy ereje *
által.
38. Hogy kiűzne felette nagy népeket, és náladnál erősebeket
előled, hogy téged bévinne, és adná néked az ő földöket örökségűl, miképen e
mai napon látod.
39. Tudjad annakokáért e mai napon, és szívedben tartsad: Hogy csak
az Úr az igaz Isten, mind fenn mennyben, mind alatt e földön és nincsen kivűle
más Isten!
40. És tartsad meg az ő szerzéseit és az ő parancsolatait, mellyeket
én parancsolok ma néked, hogy jól legyen néked dolgod és a te fijaidnak te
utánnad minden időben, és hogy * meghosszabbítsad életedet azon a földön,
mellyet a te Urad Istened ád néked.
41. Akkor * választa Mózes három várost a Jordánon innét napkelet
felé;
42. Hogy oda szaladna az olly gyilkos, a ki tudatlanságból
felebarátját megölte volna, ki az előtt őtet nem gyűlölte volna, hogy futna,
mondom, azok közzűl egybe, és * élne.
43. Tudniillik * Bésert a pusztában a Rubeniták térföldökön; és
Rámótot Gileádban a Gáditák földén; és Gólánt Básánban a Manasse földén.
44. Ez annakokáért a törvény, mellyet Mózes az Izráel fijai eleikbe
ada.
45. Ezek a Bizonyságtételek, ezek a parancsolatok éa az ítéletek,
mellyeket Mózes az Izráel fijainak szóla, mikor Égyiptomból kijöttek volna.
46. A Jordánon innét a völgyben, Beth-Peornak ellenébe, a
Hesbonbeli Sihonnak az * Emoreusok Királyának földében, kit megvert vala Mózes,
az Izráel fijaival egybe, mikor Égyiptomból kijöttek volna.
47. És elfoglalák az ő földét, és a Básánbeli Og Királynak földét,
az Emoreusok két Királyainak földeket, kik a Jordánon innét napkelet felől
lakoznak vala.
48. Aroertől fogva, melly az Arnon patakának partján vagyon, a Sion
hegyéig, melly az Hermon.
49. És minden mezőséget a Jordánon innét napkelet felé, a pusztának
tengeréig, a * Pisga hegy alatt való forrásokig.