4. RÉSZ.

Intés a törvényhez való engedelemre: Szabadsági városok.

Most azért, óh Izráel, hallgasd meg* a parancsolatokat és az ítéleteket, mellyekre én tanítalak titeket, hogy a szerint cselekedjetek; és élhessetek és bémehessetek a földre, és bírhassátok azt mellyet a ti atyáitoknak Ura Istene ád néktek.

2. Ez igéhez, mellyet én parancsolok néktek,* semmit ne tegyetek, semmit se vegyetek el abból: hogy megőrizzétek a ti Uratoknak Isteneteknek parancsolatait, mellyeket én parancsolok néktek.

3. Szemeitekkel láttátok a mint cselekedett az Úr a Bál-Peorért, mert minden embert, valaki indult vala a Bál-Peor után, * elveszte a te Urad Istened te közzűled.

4. Ti pedig valakik a ti Uratokhoz Istentekhez ragaszkodtatok, e mai napig mindnyájan éltek.

5. Meglássátok, és megtanítottalak titeket e parancsolatokra és ítéletekre, a mint megparancsolta nékem az és Uram Istenem, hogy úgy cselekedjetek azon a földön mellyre bémentek, hogy örökségűl bírjátok azt.

6. Annakokáért megőrizzétek azokat és a szerint cselekedjetek: mert a ti bölcseségtek és értelmetek * e lészen a népek előtt, kik hallván mind e parancsolatokat, ezt fogják mondani: Bizonyára bölcs ez a nép, értelmes és nagy nemzetség ez!

7. Mert micsoda nagy nemzetség vagyon olly, * mellyhez ollyan közel volna az  Isten, mint a mi Urunk Istenünk mi hozzánk mindenekben, a mellyekért segítségűl hívjuk őtet:

8. És mellyik volna az a nagy nép, a mellynek ilyen randtartásai * és igaz törvényei volnának, mint ez egész törvény, mellyet én ma adok előtökbe?

9. De oltalmazd meg magadat és őrízd meg a te lelkedet nagy szorgalmatossággal , ne felejtkezzél el azokról a dolgokról, mellyeket láttak a te szemeid: és el ne távozzanak a te szívedből  teljes életedben: és * megtanítsa azokra a te fijaidat, # és a te unokáidat.

10. El ne felejtkezzés a napról mellyen állottál a te Urad Istened előtt a Hóreb hegyén, mikor az Úr azt hagyta volna nékem: Gyüjtsd egybe nékem a népet, hogy számláljam eleikbe az én beszédeimet, mellyeket megtanuljanak, és engemet féljenek teljes életekben míg e földön élnek, és az ő gyermekeiket azokra megtanítsák.

11. Annakokáért előjárulátok és megállátok a hegy alatt: a hegy pedig tűzzel ég vala mind az égnek közepéig, melly hegyen setétség, köd és homályosság vala.*

12. És szóla az Úr néktek a tűznek közepéből: az ő beszédének szavát ti is halljátok vala, de semmi ábrázatot nem láttok vala, a szüzattól megválva.

13. És ő megjelenté néktek az ő szövetségét, mellyet parancsola hogy megtartanátok , tudniillik ama tíz igéket, mellyeket két kőtáblára íra.

14. Nékem is parancsola az Úr azon időben, hogy megtanítálak titeket a parancsolatokra és az ítéletekre, hogy a képen cselekednétek azon a földön, mellyre általmentek hogy bírjátok azt.

15. Oltalmazzátok annakokáért szorgalmatosan a ti lelkeiteket: mert semmi hasonlatosságot nem láttatok a napon, mellyen néktek szólott az Úr tűznek közeepéből a Hóreb hegyén.

16. Hogy meg ne fertéztessétek magatokat, csinálván magatoknak valami faragott képet, vagy valami bálványnak ábrázatját, azaz férjfiünak * vagy asszonynak képét.

17. Vagy a földi akárminémű lelkes állatnak és az égen repdeső madárnak képét.

18. Vagy a földön csüszómászó akárminémű állatnak, és a föld alatt a vízben lakozó akárminémű halnak hasonlatosságát.

19. Se pedig fel ne emeljed a te szemeidet az égbe, hogy látván ott a napot és holdat, és a csillagokat, * az égnek minden seregeit, meg ne csalattassál, és meg ne tiszteljed azokat, mellyeket a te Urad Istened közlött minden népekkel, kik az egész ég alatt vagynak.

20. Titeket pedig az Úr magához fogadott   , és kihozott titeket a vas kemenczéből, azaz Égyiptomból, hogy legyetek * néki örökös nmépe, miképen e mai napon vagytok.

21. De az * Úr megharaguvék én reám ti miattatok, és megesküvék azon, hogy a Jordánon által nem mennék; és hogy arra a jeles földre nem mennék, mellyet a te Urad Istened ad néked örökségűl.

22. Én azért meghalok e földön, és által nem megyek a Jordánon; ti pedig általmentek azon, és azt a jeles földet bírjátok.

23. Meglássátok, hogy a ti Uratoknak Istenteknek szövetségéről, mellyet tett ti veletek, valamiképen el ne felejtkezzetek, csinálván magatoknak faragott képet, vagy akárminémű állatnak ábrázatját, a miképen megparancsolta néked a te Urad Istened;

24. Mert a te Urad Istened * megemésztő tűz, erős bosszúálló Isten.

25. Mikor azért fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, ha megfertéztetik magatokat, bálványt csinálván akárminémű állatnak képére, és e képen gonoszt cselekedéndesz a te Uradnak Istenednek szemei előtt, haragra ingerelvén őtet:

26. Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy hamarsággal elveszvén elvesztek a földről, amellyre általmentek a Jordánon, hogy azt b1rjátok: nem laktok sok ideig azon, hanem minden kétség nélkűl elvesztek * róla.

27. És az Úr széllyel hint titeket a népek közibe, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, a kik közzé az Úr viszen titeket.

28. És szolgáltok ott azoknak az isteneknek, kiket emberi kéz csinált, tudniillik fának és * kűnek, kik nem látnak, sem hallanak, sem esznek, sem illatoznak.

29. Hogyha pedig onnét megkeresed a te Uradat Istenedet: tehát megtalálod őtet, ha teljes szívedből és teljes lelkedből keresénded őtet.

30. Mikor nyomorúságban lejéndesz és te reád szállanak mind ezek az utolsó időkben, ha megtérendesz a te Uradhoz Istenedhez, és engedelmes lejéndesz az ő szavának:

31. (Mert irgalmas Isten a te Urad Istened,) nem héágy el tégedet, sem el nem veszt, sem el nem felejtkezik a te attyéidnak Szövetségéről, mellyről megesküdt nékik.

32. Mert tudakozzál most a régi időkről, mellyek voltak te előtted, a naptól fogva, hogy az Isten teremtette az embert e földön, és az égnek egyik szélétől fogva a másik széléig, ha lett é valaha e nagy dologhoz hasonló, vagy ha hallattatott é valaha illyen dolog?

33. Nemde hallotta é valamelly nemzetség a tűznek közeepéből szóló Istennek szavát, a miképen hallottad te, mindazáltal élt volna:

34. Avagy mívelte é ezt valamelly Isten, hogy elmenne és választana magának népet valamelly nemzetség közzűl, kísértetekkel, bizonyságokkal, csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, * kinyújtott karral, és rettenetes cselekedetek által, miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek a ti Uratok Istentek Égyiptomban, szemeitek láttára.

35. Csak néked mutattatott e meg, hogy tudnán valóba az Urat csak egyedül Istennek lenni, és hogy ő kívűle * nincsen több Isten !

36. Az égből hallattatta veled az ő szavát, hogy tanítana téged, a földön pedig mutatta néked amaz ő nagy tűzét, mikor beszédét hallottad a tűz közepéből.

37. És mivelhogy szerette a te atyáidat, választotta az ő magvokat ő utánnok, és kihozott téged az ő orczája előtt Égyiptomból, az ő nagy ereje * által.

38. Hogy kiűzne felette nagy népeket, és náladnál erősebeket előled, hogy téged bévinne, és adná néked az ő földöket örökségűl, miképen e mai napon látod.

39. Tudjad annakokáért e mai napon, és szívedben tartsad: Hogy csak az Úr az igaz Isten, mind fenn mennyben, mind alatt e földön és nincsen kivűle más Isten!

40. És tartsad meg az ő szerzéseit és az ő parancsolatait, mellyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen néked dolgod és a te fijaidnak te utánnad minden időben, és hogy * meghosszabbítsad életedet azon a földön, mellyet a te Urad Istened ád néked.

41. Akkor * választa Mózes három várost a Jordánon innét napkelet felé;

42. Hogy oda szaladna az olly gyilkos, a ki tudatlanságból felebarátját megölte volna, ki az előtt őtet nem gyűlölte volna, hogy futna, mondom, azok közzűl egybe, és * élne.

43. Tudniillik * Bésert a pusztában a Rubeniták térföldökön; és Rámótot Gileádban a Gáditák földén; és Gólánt Básánban a Manasse földén.

44. Ez annakokáért a törvény, mellyet Mózes az Izráel fijai eleikbe ada.

45. Ezek a Bizonyságtételek, ezek a parancsolatok éa az ítéletek, mellyeket Mózes az Izráel fijainak szóla, mikor Égyiptomból kijöttek volna.

46. A Jordánon innét a völgyben, Beth-Peornak ellenébe, a Hesbonbeli Sihonnak az * Emoreusok Királyának földében, kit megvert vala Mózes, az Izráel fijaival egybe, mikor Égyiptomból kijöttek volna.

47. És elfoglalák az ő földét, és a Básánbeli Og Királynak földét, az Emoreusok két Királyainak földeket, kik a Jordánon innét napkelet felől lakoznak vala.

48. Aroertől fogva, melly az Arnon patakának partján vagyon, a Sion hegyéig, melly az Hermon.

49. És minden mezőséget a Jordánon innét napkelet felé, a pusztának tengeréig, a * Pisga hegy alatt való forrásokig.