6. RÉSZ.

Égőáldozat: Eledeli és bűnért való áldozat.

Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:

2. Mikor valamelly ember vétkezéndik és * gonoszságot cselekdéndik az Úr ellen, tudniillik ha megtagadja felabarátjának nála letett pénzét, vagy hogy kereskedésben való társaságra felebarátjától pénzt nem vett, vagy ha megtagadja, hogy erővel és patvarral nem vette el másnak marháját.

3. Vagy ha elvesztett marhát, és azt megtagadándja, vagy valami dologért hamisan megesküszuik mindenben valamelly dolgot az ember bűn néálkül nem cselekedhetett.

4. Mivelhogy azért bűnt tett és vétkezett, mind azt, a mit erőhatalommal vett el, vagy álnoksággal csalt el, mind pedig a nála letettet, mellyet megtagadott volt, mind az elveszett és megtagadott  vokt, mind az elveszett és megtalált marhát adja meg.

5. Akármi legen a min megesküdt volna hamisan, fizesse meg azt, a mit ért: és annakfelette a marhának ötödrésze a mit tenne, azt fizesse annak, a ki a marha volt, azon napon, a mellyen az ő bűnéről vallást tészen a bűnért való áldozat által.

6. Az ő bűnéért való áldozatra pedig vigyen az Úrnak az ő nyájából egy ép kost a Paphoz, a bűnnek becsűje szerint, hogy a bűnért azt megáldozza.

7. És így tisztítsa meg a Pap azt az Úr előtt, és megbocsáttatik néki mind az, a mit cselekedett és a miben vétkezett.

8. Szóla ismét az Úr Mózesnek ezt mondván:

9. Parancsolj Áronnak és az ő fijáinak, és mond meg: Ez az egészen megégetendő áldozat felől való törvény: Neveztetik pedig egészen égőáldozatnak, mivel hogy egészen megégettetik tűzzel, melly az oltáron ég mind egész éjsazaka viradtági: mert az oltáron való tűznek szüntelen égni kell, és nem kell hagyni * hogy elaludjék.

10. A Pap öltözzék az ő szoros ruhájába, és az imegmást is vegye fel az ő testére, és tisztítsa el a hamvat, minekutánna a túz megemésztette az oltáron az áldozatot, és töltse a hamvat az oltár mellé.

11. Azután vesse le azt a ruhát, öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamvat a táboron kivűl tiszta helyre.

12. A tüzet pedig melly az oltáron vagyon, táplálják az oltáron, el ne aludjék, hanem gondot viseljen a Pap reá, hogy minden reggel égjen a fa az oltáron, és minden egészen megégetendő áldozatot arra rendeljen, és azon áldozzék háláadásra való kövérségeket is.

13. A tűz szüntelen tápláltassék fával az oltáron, és ne hagyják elaludni.

14. E pedig a * Minhának törvénye: Az Áron fijainak akrámellyike áldozza azt az Úr előtt az oltáron.

15. És vegyen a Minha zsemlyelisztében egy teljes marokkal: azonképen az olajban is vegyen: a temjént pedig, melly a Minhán vagyon, mindenestől elvegye, égesse meg az oltáron: annak füstje kedves illat az Úr előtt.

16. A mi peeig a Minhára való lisztben marad, Áron és az ő fijai egyék meg, kovász nélkűl való pogácsákban egyék meg a szent helyen, a gyülekezet pitvarában egyék meg azt.

17. Ne süssék azt kovásszal, mert nékik adtam azt, hogy ő részek legen az én tüzes áldozatimból: szentséges állat az, mint a bűnért és vétekért való áldozat.

18. Az Áron fijai közzűl csak a férfiak egyék azt. Örökkévaló szertartás legyen ez a ti utánnatok való közt, az Úrnak tüzes áldozati felől. Valami illeténdi azokat, szentséges legyen.

19. Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:

20. Ez az Áronnak és az ő fijainak áldozatjok, mellyet az Úrnak áldozzanak mindenkor, mikor valamelly ő közzűlök felszenteltetik: egy Efa zsemlyelisztnek tizedrésze Minhának áldozatjára, mellynek felét reggel, felét estve áldozza.

21. Serpenyőben olajjal főzze meg, szépen felhójagozva vigye fel, és a megfőbb Minha darabokat áldozza az Úrnak jó és kedves illatúl,

22. A melly Pap Áron helyébe az ő fijai közzűl megkenetik, az mívelje ezt: örökkévaló szertartás legyen ez, az Úrnak mindenestől megégettessék:

23. Mert a Pap Minjájának mindenestől meg kell égettetni, nem kell abban semmit * megenni.

24. Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda:

25. Szólj Áronnak és az ő fijainak, s ezt mondjad: E legen a bűnért való áldozatnak törvénye: a melly helyen meg szokták ölni az egészen megégetendő áldozatra való barmot, azon helyen * öljék meg a bűnért való áldozatnak barmát az Úr előtt; mert szentséges az.

26. A melly Pap megáldozza a bűnért való áldozatot, az egye meg azt, a szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában.

27. Valami annak az áldozatnak húsát éri, szent legyen, és ha annak véréből valami ruhájára esik valakinek, azt a ruhának részét, mellyre a vér esett, mossa meg a szent helyen.

28. És a földfazekat, mellyben azt főzték, eltörjék: hogyha pedig érczfazék lejénd, megvakarják és vízzel megmossák.

29. A Papinemzetben csak a féjfiak egyék meg azt; szentséges állat az.

30. Valamelly bűnért való áldozatnak véréből bévisznek a gyülekezet sátorába, a bűnnek a szent helyen való eltörlésére, azt meg ne egyék a Papok is, hanem * tűzzel megégettessék.