5. RÉSZ.

Külömb-külömbféle bűnökért való áldozatok.

Ha valamelly ember vétkezéndik, azaz: Ha hallotta a káromló beszédet, és ő bizonyság lehetne hogy látta, vagy hogy bizonnyal, tudja: ha meg nem mondja azt, annak a bűnnek büntetését hordozza.

2. Vagy ha valaki illet valami tisztátalan állatot, akár tisztátalan vadnak, akár valami tisztátalan állatnak, akár tisztátalan féregnek holttestét és azt nem tudná, tisztátalan lészen és vétkezett.

3. Vagy ha illeti az embernek akármi tisztátalanságát, mellyel megfertéztetik, és azt nem tudta, hanem azután értette meg, vétkezett.

4. Vagy ha az ember esküszik az ő szájából kiszalasztván hogy gonoszt vagy jót cselekszik, annak minden tisztátalansága szerint, mind a szerint a mint az ember szokott esküvéssel hirtelen szólani, és azt nem tudta, hanem azután vette eszébe, hogy valamelly beszédében vétkezett.

5. Ez illyen ember, mivelhogy valamellyik beszédében vétkezett, szükség hogy megvallja azt, a miben vétkezett.

6. Azért vigyen áldozatot az ő bűnéért az Úrnak, a bűnért mondom, a mellyel vétekezett, egy nőstény juhot vagy kecskét az ő nyájából, az ő bűnéért, és tisztítsa meg őtet a Pap az ő bűnéből.

7. Hogyha nincsen arra való ereje, hogy juhot vagy kecskét vihetne áldozatra, vigyen az ő bűnéért való áldozatra, két gerliczét vagy kég galambfiakat az Úrnak, az egyiket a bűnért való áldozatra, a másikat egészen megégetendő áldozatra.

8. És vigye azokat a Paphoz, és először áldozza meg azt, melly a bűnért való áldozat, és annak fejét a nyakcsigánál messe meg, úgy hogy el ne szakassza.

9. És a bűnért való áldozatnak véréből hintsen az oltár oldalára, és a vérnek többiét nyomja ki az oltár fundamentomára. - Bűnért való áldozat ez.

10. A másikat egészen égesse meg égőáldozatúl, úgy a mint * szokás; és illyen módon megtisztítja a Pap az embert a büntől, mellyet cselekedett, és megbocsáttatik néki.

11. Hogyha arra is nincsen ereje, hogy két gerliczét vagy két galambfiat vigyen áldozatra: vigyen áldozatra az, a ki vétkezett, egy Efa zsemlyelisztnek tizedrészét: ne tegyen ahoz olajt, se pedig temjént: mert bűnért való áldozat ez.

12. Mellyet mikor a Paphoz viszen, a Pap vegyen abból egy teljes marokkal, az embernek Isten előtt való megemlékezetiért és égesse meg a tűzön, hogy legyen tüzes áldozoat az Úr előtt: Bűnért való áldozat ez.

13. Így tisztítsa meg a Pap az embert az ő bűnéből, mellyel vétkezett valamellyikben ama bűnök közzűl, és megbocsáttatik néki. A lisztnek maradéka legyen a Papé, mint a Minhának * maradéka.

14. Azután szóla az Úr Mózesnek, és monda:

15. Ha valaki gonoszságot cselekedéndik és vétkezéndik tudatlanúl, elvévén valamit azokban, mellyek az Úrnak szenteltettek, vigyen áldozatot az ő vétkéért az Úrnak, egy ép kost az ő nyájából, a mint te becsülöd a kárt ezüst siklusokra, a szent siklus * szerint, hogy legyen az a vétekért való áldozat.

16. És a mit vétkezett, tudniillik, hogy az Istennek szenteltetett elvette, azt megfizesse, annakfelette ötödrészt tegyen hozzá, és adja azt a Papnak. Így a Pap megtisztítja azt a bűnért való áldozat által, és megbocsáttatik néki.

17. Hogyha valamelly ember vétkezéndik, és cselekedéndik valamit az Úr parancsolatai ellen, mellyet nem kell cselekedni, és eszébe nem vette, jóllehet bűnös legyen, és az ő bűnéért méltó legyen büntetésre.

18. Vigyen az ő nyájából egy szeplő nélkűl való kost az ő bűnéért való áldozatra a Paphoz, ahoz képest a mint te becsülöd az embernek bűnét, és tisztítsa meg a Pap az embert az ő vétkéből, mellyet cselekedett tudatlanságból, eszébe azt nem vévén, és megbocsáttatik néki.

19. Bűnért való áldozat ez, mivel az Úr ellen vétkezett volt.