20. RÉSZ.
A Tíz parancsolat kiadatik a Sinai hegyről.
És az Isten szólá mind ezeket az 1géket, mondván:
2. Én * vagyok a te Jehova Istened, ki Égyiptomnak földéből a
szolgálatnak házából kihoztalak tégedet:
3. Ne legyenek néked én előttem * idegen isteneid.
4. Ne * csinálj magadnak faragott képet; és semmi hasonlatosságot
azoknak formájára, mellyek ott fenn az égben vagynak, se azoknak formájára,
mellyek a földön itt alatt vagynak, se azoknak, mellyek a vizekben a föld alatt
vagynak.
5. Ne hajolj meg azok előtt, és ne tiszteljed azokat: mert én
vagyok a te Jehova Istened erős bosszúálló, ki megbüntetem az atyáknak vétkeket
a fiakban, harmad és negyed íziglen, azokban a kik gyűlölnek engemet.
6. És irgalmasságot cselekeszem ezeriglen azokkal, a kik engemet
szeretnek, és megtartják az én parancsolatimat.
7. A te Jehova Istenednek * nevét hijába ne vegyed, mert nem hagyja
a Jehova büntetés nélkűl azt, a ki az ő nevét hijába veszi.
8. Megemlékezzél a * Szombatnapról, hogy azt megszenteljed.
9. Hat * napokon munkálódjál, és minden dolgodat elvégezzed;
10. Hetednapon a te Jehova Istenednek Szombatja * vagyon: Semmi
dolgot ne tégy, se te, se fijaid, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod,
és semmi barmod, se a te jövevényed, melly a te kapud között vagyon.
11. Mert hat * napon teremté a Jehova a mennyet és a földet, a
tengert és minden azokban való állatokat, és megnyugovék hetednapon: azért
megáldá a Jehova a Szombatot, és megszentelé azt.
12. Tiszteljed a * te atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a
földön, mellyet a te Jehova Istened ád néked.
13. Ne * ölj.
14. Ne * paráználkodjál.
15. Ne * orozz.
16. Ne * mondj a te felebarátod ellen hamis tanúságot.
17. Ne * kívánjad a te # felebarátodnak házát: ne kívánjad a te
felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se
szamarát, és semmit, melly a te felebarátodé.
18. Mind az egész sokaság pedig látja a mennydörgéseket, a
villámlásokat, a kürtnek szavát, és a hegynek füstölgését, és ezeket látván a
nép, megrémülének, és távol állának.
19. És mondának Mózesnek: Szólj te nékünk és engedünk; ne szóljon
nékünk az Isten, hogy meg ne haljunk. *
20. Felele pedig Mózes a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az
Isten, hogy titeket megkísértene, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy
ne vétkezzetek.
21. Távol * álla azért a nép: Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz,
mellyben az Isten vala.
22. És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondjad az Izráel fijainak: Ti
láttátok, hogy a mennyből szólottam néktek:
23. Ne csináljatok azért én mellém semmit: ezüst isteneket, vagy
arany isteneket ne csináljatok magatoknak.
24. Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozzad a te égő- és
háláadóáldozatodat, a te juhaidat, és ökreidet: és valemelly helyen
parancsoltam, hogy az én nevemről megemlékezzetek, te hozzád mégyek és
megáldalak tégedet.
25. Hogyha kőből csinálsz nékem oltárt, ne csináljad faragott *
kőből: mert mihelyt a te kőfaragó vasadat arra veténted, azonnal megfertézteted
azt.
26. Grádicson is ne menj az én oltáromra, hogy a te szemérmed fel
ne fedeztessék annál.