17. RÉSZ.

A kősziklából víz ered: Az Amálekiták meggyőzetnek.

Elmenvén azért az Izráel fijainak minden sokasága Sin pusztájából, az ő útjok és szállások szerint, az Úrnak parancsolatjára tábort járának Rafidimban, holott nem valának vizek, hogy a nép ihatnék.

2. Annakokáért a nép Mózessel versengvén azt mondják vala: * Adjatok vizet nékünk, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért feddőztök én velem? Miért kisértitek az Urat.

3. Szomjúhozik vala azért ott a nép a víz szüksége miatt, és zúgolódék a nép Mózes ellen, és monda: Miért hozták ki minket Égyiptomból? hogy megölnél engemet, gyermekeimet, és barmaimat szomjúval?

4. És kiálta Mózes az Úrhoz mondván: Mit cselekdjem e néppel? Ha csak valami kevéssé halasztod segítségedet, engemet megköveznek.

5. Monda azért az Úr Mózesnek: Eredj el a nép előtt, és az Izráelnek Vénei közzűl is végy melléd: a te * vessződet is, mellyel a vizet # megsujtottad, vegyed kezedbe és eredj el.

6. Ímé én állok te előtted amott, ama Hóreb hegyén való kősziklára, és sujtsd meg a * kősziklát, és vizek jőnek ki abból, hogy a nép igyék. És úgy cselekedék Mózes az Izráel Vénei szemek előtt.ű

7. És nevezé azt a helyet Massának és Méribának az Izráel fijainak zúgolódásokért, és hogy az Urat kísértették volna, ezt mondván: Vagyon-é az Úr mi köztünk vagy nincsen.

8. Eljöve pedig az * Amálék nemzetsége és hadakozék az Izráel ellen Rafidimban.

9. És monda Mózes Josuénak: Válassz nékünk férjfiakat és menj el, víjj meg Amálekkel. Holnap én a halomnak tetejére állok, és az Istennek * vesszeje kezemben lészen.

10. És Jósué úgy cselekedék a mint mondotta vala néki Mózes, hadakozék Amálek ellen: Mózes pedig, Áron és Hőr felmenének a halomnak tetejére.

11. És mikor Mózes felemeli vala az ő kezét, az Izráel diadalmat vészen vala; mikor pedig az ő kezét leereszti vala, Amálek vészen vala diadalmat.

12. Mikor azért Mózesnek kezei elfáradtak volna, hozának egy követ, és ő alá tevék hogy arra ülne; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől egyik, más felől másik: és mind két kezeit felemelve tartá mind napnyugotig.

13. És megrontá Jósué Amáleket, és az ő népét fegyver élivel.

14. És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt * emlékezetre könyvbe, és mond meg ezt Jósuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek # emlékezetét is az ég alól.

15. És építe Mózes oltárt, és nevezé azt illy névvel: A Jehova én zászlóm.

16. Mert az tmondja vala: Bizonyára az Úrnak keze vagyon az ő királyiszékén, hogy az Úr mind örökké hadakozik az Amálek nemzetsége ellen.