41. RÉSZ.

Faraó álmot lát, mellyet megmagyaráz József, és égyiptomi Fejedelemmé tétetvén az országra gondot visel: feleséget vészen.

Két esztendő mulván Faraó láta álmot, mintha állana egy folyóvíz mellett.

2. És ímé a folyóvízből jőnek vala ki hét shzép és kövér tehenek, mellyek esznek vala a mocsásor shelyen.

3. Ismét azok után más hét tehenek jőnek valal ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, mellyek állanak vala ama tehenek mellett a folyóvíz partján.

4. És elnyelék a rút és ösztövér tehenek ama hét szép és kövér teheneket; és felserkene Faraó.

5. Mikor elaludt vona, másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafejek nevekednek vala egy száron, teljesek és szépek.

6. És ímé nevekednek vala azok után hét vékony gabonafejek, mellyeket a napkeletiszél elszárasztott vala.

7. És elnyelék a hét vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejeket: és felserkene Faraó, és ímé az álom elméjében vala.

8. Reggelre kelvén pedig megháborodék magában, és elküldvén, egybehívatá Égyiptomnak minden jövedőmondóit, és minden bölcseit: és megbeshzélé nékik Faraó az ő álmát, de nem vala senki, ki megmagyarázná azokat Faraónak.

9. Szóla annakokáért a pohárnokmester Faraónak illyen módn: Az én bűneimről emlékezuem én e mai napon.

10. Faraó megharagudt vala az ő szolgáira, és engemet és a sütőmestert vettetett vala a vitézek hadnagyjoknak tömlöczébe.

11. Látánk pedig álmot * mind egy éjjel, én és az: mindenkikünk a szerint, a mint következett. látánk áltmo.

12. És vala velünk ott egy Zsidó ijfú a vitézek hadnagyjoknak szolgája, kinek mikor megbeszélettük volna, megmagyarázá nékünk a mi álmainkat, mindenikünknek az ő álma szerint magyarázá meg.

13. És a miképen megmagyarázá nékünk, szinte azonképen történék dolgunk, engedelmet helyemre állata Faraó, amazt pedig felakasztatá.

14. Elkülde * azért Faraó és hívatá Józsefet, és nagy hamarsággal kihozák őtet a tömlöczből, és meegberetválkozván elváltoztatá ruháit, és méne Faraóhoz.

15. És monda Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincsen ki megmagyarázná azt: Én pedig hallottam te felőled a ki azt mondaná, hogy te az álmot megérted, és meg tudod magyarázni.

16. És felele József Faraónak, mondván: Nincsen erőmben az álom-magyarázás: hanem az Isten jelent a Faraónak megmaradására való dolgokat.

17. Monda azért Faraó Józsefnek: Álomban látám, hogy állok valal egy folyóvíz partján.

18. És ímé a folyóvízből kijőnek vala hét kövér és szép tehenek, mellyek esznek vala a mocsáros helyen.

19. Ímé ismét azok után más hét tehenek jőnek vala ki, vékonyak, felette igen rútak és ösztövérek, kikhez hasonló rútakat én nem láttam egész Égyiptomnak földén.

20. És elnyelék ez ösztövér rút tehenek, az elébbi hét kövér teheneket.

21. És jóllehet a kövér tehenek amazoknak gyomrokban volnának, mindazáltal ingyen sem tetszik vala meg hogy gyomrokban volnának, mert ugyan rútak valának azok mind szinte az előtt. És felserkenék.

22. Azután ismét láttam álmomban, és ímé hét gabonafejek nevekednek vala egy száron, teljesek és szépek.

23. Ímé ismét ahzok után nevekednek vala hét kis gabonafejek, vékopnyak, mellyeket a napkeleti szél megszáraztott vala.

24. És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejeket. Megbezélém ezekeet a jövendőmondóknak és nem lőn senki ő közzűlök ki megmagyarázhatná.

25. És monda József Faraónak: A Faraó álma mind egy: a mit Isten akar cselekedni, azt jelentette meg Faraónak.

26. A hét szép tehenek, hét esztendők, hasonlóképen a hét szép gabonafejek, hét esztendők: az álom mind egy.

27. A hét ösztövér és rút tehenek pedig, mellyek azok után jöttek ki, azok is hét esztendők, és a hét vékony gabonafejek mellyeket megszáraztott volt a napkeleti szél, hasonlóképen lészen az éhségnek hét esztendeje.

28. És a mit mondék Faraónak, hogy a mit Isten akar cselekdni, megjelentette azt Faraónak.

29. Ime hét esztendők jőnek mellyekben egész Égyiptomban nagy bőség lészen.

30. Azok után következnek hét esztendők mellyekben lészen éhség, annyira, hogy elfelejtkeznek a nagy bőségről, melly volt Égyiptomnak földén, és megemészti az éhség a földet.

31. És nem tetszik meg az elébbi bőség e földön az éhség miatt, melly azután lészen, mert nagy lészen.

32. Hogy pedig kétszer látta Faraó az álmot, azt jelenti, hogy Istennél elvégezett dolgo ez, és siet az Isten azt véghez vinni.

33. Most annakokáért rendeljen Faraó bölcs és eszes férjfiat, kit Égyiptomnak földén gondviselővé tégyen.

34. Rendeljen Faraó tiszttartókat az országon, és Égyiptomnak lakosaitól vegye a gabonának ötödét a hét bő esztendőkben.

35. És a kövtkező bő esztendőknek minden termését takarják bé, és a gabonát takarják a Faraó birodalma alá, és az élést tartsák meg Faraónak minden városaiban.

36. És legyen az élés e tartománynak táplálására a hét esztendei éhségnek idején, mellyek következnek Égyiptom földén, hogy el ne vesszen a föld az éhség miatt.

37. És tetészék e beszéd Faraónak és minden ő szolgáinak.

38. Monda azért Faraó az ő szolgáinak: Avagy találhatnánk-é ehez hasonló férjfiat, kiben az Istennek lelke volna?

39. És monda Faraó Józsefnek: Mivelhogy mind ezeket az Isten néked jelentette meg, nincsen hozzád hasonló eszes és bölcs.

40. Te * légy az én házamon főgondviselő, és minden én népem a te beszéded szerint járjon, csak az egy királyiszékkel haladlak meg téged.

41. Monda annakutána Faraó Józsefnek: Ímé mind az egész Égyiptomnak földén Fejedelemmé tettelek.

42. És kivévén Faraó a maga gyűrűjét a maga ujjából, adá azt Józsefnek ujjába; és felöltözteté őtet bibor ruhákba, és aranylánczot vete az ő nyakába.

43. És ülteté őtet az ő második szekerébe. Ezt kiáltják vala pedig ő előtte: Abrekh; azaz, ijfú avagy gyenge atya. És Fejedelemmé tevé őtet mind az egész Égyiptomnak földén.

44. És monda Faraó Józsefnek: Én vagyok Faraó, mindazáltal a te akaratod nélkül senki sem kezét, sem lábát fel nem emeli az egész Égyiptomnak földén.

45. És nevezé Faraó Józsefet Tzafenát Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Asenáthot, Potiferának On nevű város Fejedelmének leányát. És kiméne József Égyiptomnak földére.

46. (József pedig harmincz esztendős vala, mikor állana az Égyiptombeli Faraó Király előtt.) Kiméne azért József Faraó elől, és általméne egész Égyiptomnak földén.

47. És termett a föld hét bő esztendőkben gabonát nagy bővéséggel.

48. És meggyűjté a hét esztendőnek minden élését, melly vala Égyiptom földén, és helyhezteté az élést a városokba, minden mezőnek termését takará a városba, melly körűl a mező vala.

49. És takara József felette sok gabonát, mint a tengernek fövenye, annyira hogy meg nem számláltathatnék: mivelhogy száma nem vala.

50. Józsefnek pedig * lőnek két fijai minekelőtte eljőne az éhségnek esztendeje, kiket szüle néki Asenáth az On nevű város Fejedelmének Pótiferának leánya.

51. És nevezé József az ő elsőszülöttét Manassénak: mert úgymond, elfelejtette én velem Isten minden nyomorúságomat, és az én atyám házát.

52. A másodikat pedik nevezé Efraimnak: mivelhogy, ugymond, megszaporîtott isten engemet az én nyomoruságomnak földébe.

53. Eltelének annakokáért a bőségnek hét esztendei, melly bőség vala Égyiptomnak földén.

54. És * elkezdének közelgetni ez éhségnek hét # esztendei, mint megmondotta vala József: és vala éhség minden tartományokban: de gész Égyipto földében elég kenyér vala.

55. Végezetre megéhezék egész Égyiptom földe is, és kiált vala a nép Faraóra a kenyérért. - monda pedig Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mi tmond, azt míveljétek.

56. És nagy éhség vala mind az egész földön. Megnyitá azért József mind a gabonásházakat, mellyekben a gabona vala, és árulja vala az Égyiptombelieknek: mert meegnevekedett vala az éhség Égyiptom földében.

57. És a földnek minden lakosai mennek vala Égyiptomba hogy gabonát vennének Józseftől; mert mind az egész földön nagy éhség vala.