16. RÉSZ.

Hágár Sáraitól Ábrám mellé hálótársul adatik, teherbe esvén, Asszonyát nem becsüli: kiüzetik: visszajő, és Ismáelt szüli.

És mikor Sárai az Ábrám felesége nem szülne nékie, vala nékie egy Égyiptomból való szolgálóleánya, kinek neve vala Hágár.

2. Monda azért Sárai Ábrámnak: Ímé mostan az Úr bezárlotta az én méhemet hogy én ne szüljek: kérlek menj bé az én szolgálóleányomhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Sárai szavának.

3. Vevé azért Sárai az Ábrám felesége az Égyiptombeli Hágárt az ő szolgálóleányát, tiz esztendővel azután hogy Ábrám a Kanaán földön kezdett vala lakni, és adá azt Ábrámnak az ő férjének feleségül.

4. És béméne Hágárhoz, ki fogada az ő méhében; és mikor látta volna ő hogy fogadott volna méhében, nem vala becsülete az ő asszonyának ő előtte.

5. Annakokáért monda Sárai Ábrámnak: Néked köszönöm az én rajtam esett bosszuságot. Én adtam az én szolgálóeányomat te melléd, és mivelhogy látja hogy teherbe esett, semmi becsületem nincsen előtte: tészen ítéletet az Isten én közöttem és te közötted.

6. Monda pedig Ábrám Sárainak: Ímé a te szolgálóleányod a te kezedben vagyon, azt miveljed vele a mi tenéket tetszik. Nyomorgatja vala azért Sárai őtet, és elfuta ő előtte.

7. De mikor az Úrnak Angyala találta volna őtet a forrás mellett a pusztában, ama forrás mellett, mely vagyon a Súrra menő út mellett.

8. Monda: Hágár, Sárainak szolgálóleánya, honnét jössz és hová mégy? És az monda: Sárainak az én asszonyomnak előtte futok én.

9. Akkor monda néki az Úrnak Angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magadat az ő kezei alatt.

10. És annakfelette monda néki az Úrnak Angyala: Igen megsokasítom a te magodat, annyira hogy soksága miatt meg nem számláltathatik.

11. Azután monda néki az Úrnak Angyala: Ímét te nehézkes vagy, és szülsz fiat; nevezed azért őtet Ismáelnek, mivelhogy Isten meghallotta a te nyomorúságodat.

12. Az pedig lészen fene ember: az ő keze lészen mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene: és minden ő attyafiainak ellenekbe lakozik.

13. És nevezé Hágár az Úrnak nevét ki ő vele szólott vala: Te vagy Isten ki látsz engemet. Mert ezt mondja vala: Avagy most is nem az engem látó után látok-é?

14. Annakokáért nevezé azt a * forrást Lakhairoinak (azaz, élő engemlátóénak) melly vagyon Kádes és Béred között.

15. Szüle azért * Hágár Ábrámnak fiat, és nevezé Ábrám az ő fijának nevét, a kit szüle Hágár, Ismáelnek.

16. Ábrám pedig vala nyolczvanhat esztendős, mikor Hágár szülé Ismáelt.