15. RÉSZ.

Az Isten szövetséget köt Ábrámmal és az ő magvának megszaporodása felől tett igéretet megerősiti.

Ezek után szóla az Úr Ábrámnak látás által, * ezt mondván: Ne félj Ábrám: Én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bővséges.

2. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkül élek, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?

3. Ismét monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házamban nevekedett szolgám lészen az én örökösöm.

4. És ímé szóla az Úr őnéki, mondván: Ez nem lészen a te örökösöd: hanem a ki származik te tőled, a lészen a te örökösöd.

5. És kivivé őtet, és monda: * Tekints fel mostan az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Igy lészen a te magod.

6. És * hitt az Istennek, és az tulajdoníttaték őnéki igazságára.

7. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki tégedet kihoztalak Káldeának városából, Úrból, hogy néked adnám e földet hogy birnád azt örökség szerint.

8. Monda pedig Ábrám: Uram Isten, miről tudhatom meg hogy a födet birni fogom?

9. És felele néki: Hozz énnékem három esztendős üszőt, három esztendős kecskét, és három esztendős kost, gerliczét és galambfiat.

10. Elhován azért mind azokat, ketté vagdalá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része ellenébe helyhezteté; de a madarakat ketté nem vagdalta vala.

11. És mikor a madarak esnének e tagokra, Ábrám elüzi vala azokat.

12. Mikor pedig a nap immár elnyugodnék, Ábrámra mély álom esék: Ímé pedig nagy félelem és setétség vevé őtet körül.

13. És monda az Úr Ábrámnak: * Bizonnyal tudjad, hogy a te magod jövevény lészen az idegen földön, és szolgálnak az idegen földön valóknak és őket nyomorgatják négyszázesztendig.

14. És azt a népet is, a mellynek szolgálnak én megítélem, és * annakutánna kijőnek ők nagy gazdagsággal.

15. Te * pedig a te atyádihoz mégy nagy békességgel és eltemettetel jó vénségben.

16. És * ők negyedik embernyom elmulva ide megtérnek: mert az Emorreusoknak hamisságok még bé nem tölt.

17. És lett hogy mikor a nap immár elment volna, és setét éj volna; ímé egy füstölgő kemencze láttaték, és tüzes világosság, melly általmegyen vala az elvagdaltatott tagok között.

18. Ez napon tett az Úr * szövetséget Ábrámmal, ezt mondván: A te magodnak adom e tartományt, Égyiptomnak folyóvizétől fogva, mind ama nagy Eufrátes folyóvizig.

19. A keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.

20. A Hitheusokat, Perizeusokat, az Óriásokat.

21. Az Emorreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.