HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/64: Az Atyának egy
fiát[1]
Ünnepkör: |
|
Nagyböjt |
Forrás: |
Dallam: |
Tárkányi-Zsasskovszky: Kath. Egyh. Énektár (1855.)
121. o. és Kersch: Sursum
Corda (1902.) 52. o.dallamainak
egybevetésébôl |
|
Szöveg: |
(Patris Sapientia) részben Tárkányi, részben pedig Fojtényi fordítása, kissé javítva |
Használat: |
|
|
Előjegyzés: |
|
1b |
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Az
Atyának egy Fiát, kit öröktôl nemzett,
Éjfél
után elfogák, igaz Isten-embert.
2. Messze
futnak társai, elszakadva tôle,
A
zsidóság éktelen csúfot űz belôle.
3. Pilátushoz
elvivék ôt hat óra tájban
S hamis
tanúk vádolák mint gonoszt, szavában.
4.
Megkötözvén két kezét, csapdosák orcáját,
Rútul összeköpdösék égderült világát.
5. Hogy
kilenc volt, lárma lôn: ,,Csak
feszítsd fel ôtet'',
S a
gonosz nép rá veres gúnyruhát terített.
6. Tövisekbôl koronát tettek szent fejére:
Visz
keresztet vállain büntetés helyére.
7. Volt
tizenkét óra, hogy a keresztre vonták,
S két lator
közt keresztfán fel is állították.
8. Kínok
miatt szomjazék, s ôk epét adának
Annak,
aki elvevé bűnét e világnak.
9. Halálra
ment délután három óra tájban,
,,Fogadd, Atyám, lelkemet!'' mondta végszavában.
10. Pogány
vitéz oldalát tôrrel átlyukasztá,
Rengett a
föld és a nap fényét elfogyasztá.
11. A keresztrôl levevék még aznap
délestén,
Benne
életerejét istensége rejtvén.
12. Nézd, ó
bűnös, így hal az, kiben élted támad,
Sírj fölötte s törje meg szíved a bűnbánat.
13.
Betakarták alkonyon sziklasír ölébe
A szent
testet, mely jövô életünk reménye.
14. A
próféták szavai megvalósodának,
Messiásban vártak ôk üdvöt a világnak.