HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/28: Nagy örömnap ez
nékünk[1]
Ünnepkör: |
|
Karácsony |
Forrás: |
Dallam: |
Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 14. o. |
|
Szöveg: |
(Dies est laetitiae) Sík Sándor
fordítása. Az elsô két sor Szegedibôl:
Cantus Catholici (1674.)
113. o. |
Használat: |
|
Vízkereszt
ünnepéig énekelhetôk. |
Előjegyzés: |
|
1b |
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Nagy
örömnap ez nékünk Isten kegyelmébôl.
Ma
született Krisztusunk tiszta Szűz méhébôl.
A kis
Gyermek oly nemes,
Olyan
ékes, kellemes
Ô
emberségében,
Mégis felfoghatatlan,
Szóval
kimondhatatlan
Ô
Istenségében.
2. Isten Fia
támadott tiszta szűz leánytul,
Liliomon
rózsaszál! A természet ámul,
Hogy
születni látja Ôt,
Aki századok
elôtt
E világ szerzôje,
Hogy a
szent Szűz kebelén
Táplálgatja szent tején
Azt, ki Teremtôje.
3. Mint az
üveg nem törik, napsugár ha járja,
Sértetlen
maradt a Szűz, ôt hozván világra.
Ó boldog
a szent Szülô,
Kinek
teste volt a tô,
Mely
Krisztust termette!
Kinek
áldott kebelét,
Tisztaságos szent tejét
Jézus úgy
szerette.
4. Itt az
Anya a leány, a Gyermek az atyja,
Ember
lett az Isten itt! Föl ezt ki foghatja?
Szolga
lett és mégis úr,
Itt van,
gyámoltalanul,
Mégis: el
nem éred!
Messze,
mégis itt jelen,
Kettôs itt a rejtelem,
Ésszel
föl nem éred!
5.
Sötétségben születik, ki a napfényt gyújtja,
Istállóban rejtezik, ki a földet tartja.
Rejtik
pólyák, szalagok
Azt, aki
a csillagok
Ezrét
égre szúrja,
Sírdogál
és nyöszörög,
Ki az
égen mennydörög
S a
villámot szórja.
6. Krisztus,
kinek kegyelme minden embert táplál,
Ki a
szent Szűz kebelén értünk földre szálltál,
Hittel
kérünk, légy kegyes,
Bűneinkért meg ne vess,
Ne
taszíts a mélybe,
Üdvözítô Istenünk,
Halálunkkor légy velünk,
S hívj
magadhoz égbe.
[1] Szegedi 1674. 113. o.-án
jelentéktelen eltéréssel. Variánsok: Bozóki 1797.
127. o., Kovács 1842. I. 48 o. és Gimes 1844. 57. o.
L. Bäumker I. 287. o. Ennek alapján
két helyen (14. és 18. üt.) módosítottuk a dallamot.