HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/237:    Ama végsô harag napja[1]

 

Ünnepkör:

 

Gyász-miseének

Forrás:

Dallam:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 251. o

 

Szöveg:

(,,Dies irae'' a requiem sequentiája) Sík Sándor fordítása

Használat:

 

 

Előjegyzés:

 

2b

Ritmus:

 

3/4

 

1.           Ama végsô harag napja

             A világot tűznek adja,

             Dávid így s Szibilla hagyja.

2.           Reszket akkor holt meg élô,

             Ha megjön a nagy Ítélô,

             Mindeneket lattal mérô.

3.           Csodakürtök zengenek meg,

             Sírok éjén átremegnek:

             Ítéletre, mindeneknek.

4.           Csodájára a halálnak:

             Aki rég por, talpra támad,

             Számot adni bírájának.

5.           Kézzel írt könyv nyílik ottan:

             Világ terhe, minden ott van,

             Ítéletre felrovottan.

6.           Bíró majd ha széket ül ott,

             Minden rejtek felderül ott,

             Zsoldot bűn el nem kerül ott.

7.           Én szegény ott mit beszéljek,

             Pártfogómul kit reméljek,

             Hol a szent is alig él meg.

8.           Rettenetes fejedelem,

             Kinél ingyen a kegyelem:

             Örök Jóság, légy jó velem!

9.           Kegyes Jézus, kérlek téged:

             Értem álltál emberséget,

             Ne adj érnem gonosz véget.

10.          Munkád, könnyed értem vesztek:

             Ennyi kínod, szent kereszted

             Ne maradjon céljavesztett.

11.          Bírája a bosszulásnak,

             Add kegyelmét tisztulásnak,

             Még itt nincs a számadásnap.

12.          Reszket szívem, sóhajtozván,

             Vétkemtôl vet lángot orcám,

             Légy kegyelmes, Uram, hozzám.

13.          Magdolnához lehajoltál,

             A latorhoz kegyes voltál,

             Énbelém is reményt oltál.

14.          Méltó imát nem tud ajkam,

             Te könyörülj, Jóság, rajtam,

             Ne veszíts el örök jajban.

15.          Báránykák közt legyek nálad,

             A bakoktól különváljak,

             Jobbod felôl helyt találjak.

16.          Ha a rosszak zavarodnak,

             Fojtó lángok kavarognak,

             Akkor engem hívj áldottnak.

17.          Térden kérlek, görnyedetten,

             Sír a lelkem megtörötten:

             Ott, a végnél, állj mellettem!

18.          Könnyel árad ama nagy nap,

             Hamvukból ha föltámadnak

             A bűnösök s számot adnak.

19.          Uram, nékik adj jó véget.

             Kegyes Jézus, kérünk téged,

             Add meg nékik békességed.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 



[1] Távoli rokonság: Bäumker I. 281. o.