HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/22:     Ez nap nékünk dícséretes nap[1]

 

Ünnepkör:

 

Karácsony

Forrás:

Dallam:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 21. o.;

 

Szöveg:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 21. o., némileg simítva

Használat:

 

Vízkereszt ünnepéig énekelhetôk.

Előjegyzés:

 

 

Ritmus:

 

4/4

 

1.           Ez nap nékünk dicséretes nap,

             Napja vigasságunknak,

             Új bizodalma váltságunknak,

             Ma született Betlehemben Szűz Máriának

             Úr Jézus Krisztus, mi Megváltónknak,

             Áronnak vesszeje kivirágozék,

             Tiszta Szűztôl gyermek születék,

             Mennyei királyul nékünk adaték,

             Krisztusnak, Jézusnak nevezteték.

2.           Ez a Gyermek, kit az Atyáknak

             Igért Isten: Ádámnak,

             Pátriárkáknak, Ábrahámnak,

             Kiben minden nemzetségek megáldatának,

             Életre majdan mind feltámadnak.

             Áronnak vesszeje kivirágozék,

             Tiszta Szűztôl gyermek születék,

             Mennyei királyul nékünk adaték,

             Krisztusnak, Jézusnak nevezteték.

3.           Megtört immár ördög hatalma,

             A halálnak országa,

             Pokloknak, bűnnek birodalma,

             Megnyittaték mennyországnak erôs kapuja,

             Istennek kedve mireánk szálla.

             Áronnak vesszeje kivirágozék,

             Tiszta Szűztôl gyermek születék,

             Mennyei királyul nékünk adaték,

             Krisztusnak, Jézusnak nevezteték.

4.           Hálát adjunk az Úristennek,

             Atya-Fiú-Léleknek,

             És örvendezzünk a Gyermeknek.

             Nagy örömet az angyalok nékünk hirdetnek,

             Dícsérik Istent, úgy énekelnek.

             Áronnak vesszeje kivirágozék,

             Tiszta Szűztôl gyermek születék,

             Mennyei királyul nékünk adaték,

             Krisztusnak, Jézusnak nevezteték.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 



[1] Versszimmetria kedvéért a 3. üt. utolsó ütésén az eredeti két ,,d'' helyett csak egyet, a 17. üt. Utolsó egy ,,f''-je helyett két ,,f''-et írtunk. Elôfordul még: Szegedi 1674. 98. o.. és Szelepcsényi 1675. 21. o. is (hibásan!).