HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/128: Porba hullok ím elôtted[1]
Ünnepkör: |
|
Oltáriszentség |
Forrás: |
Dallam: |
Bozóki: Kath kar-beli kótás énekeskönyv (1797.) 95. o |
|
Szöveg: |
Rozman Józseftôl |
Használat: |
|
|
Előjegyzés: |
|
3# |
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Porba hullok
ím elôtted,
Drágalátos nagy szentség!
Úr
Krisztusnak teste s vére,
Elrejtôzött Istenség!
Könnyben
úszik mindkét szemem,
Mint a
tenger, üdvöm nagy;
Mert hitem
és szívem mondja:
Isten
Fia, jelen vagy!
2.
Istenember, Üdvözítôm,
Nézlek
én, a föld pora:
Kenyerem
vagy ínségemben,
S
vigasságom szent bora!
Nem kérek
én hiú jókat,
Miket
áhít vak elme!
Egy a
vágyam, kívánságom:
Szent
szívednek kegyelme!
3.
Isten-ember, tekints reám
Bujdosásom útjain!
Ne
engedd, hogy meggyötörjön
Kétség,
bűn és durva kín!
Szívem feléd
dobog mindig,
Nem lesz
soha hűtelen!
Mint
anyjához kicsi gyermek,
Fölsír
hozzád szüntelen.
4. S ha majd
eljön végsô órám,
Embersorsom, halálom:
Ne
engedd, hogy ama bús nap
Készületlen találjon!
Isten-ember, édes Jézus,
Ah, te
akkor légy velem!
Te szent
Tested legyen végsô
Útravaló
kenyerem!
[1] A 2. üt. utolsó hangja
eredetileg ,,e''. Sajtóhibának vettük és ,,cis''-re javítottuk. L. még Gimes 1844. 68. oldal.