HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv

 

SZVU/119:    Leborulva áldlak[1]

 

Ünnepkör:

 

Oltáriszentség

Forrás:

Dallam:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 94. o.

 

Szöveg:

Kisdi: Cantus Catholici (1651.) 94. o. , átdolgozva

Használat:

 

 

Előjegyzés:

 

 

Ritmus:

 

4/4

 

1.           Leborulva áldlak, láthatatlan Istenség,

             Kenyér és borszínben elrejtezett emberség,

             Noha itt nem láthat, meg nem tapasztalhat

             Az emberi gyengeség.

2.           Isteni erôdet elrejtéd a keresztfán,

             Testi gyarlóságnak homályával takarván.

             Itt emberi tested elôlünk elrejted,

             Színek alatt titkolván.

3.           Noha szent Tamással sebed helyét nem látom,

             Uram, igaz hittel jelenléted megvallom.

             E vallásban tarts meg, szent színedet add meg

             Égben egykor meglátnom.

4.           Váltságomnak ára, száradt szívem ereje,

             Szegény bűnös lelkem megtisztító fürdôje,

             Szomjú, fáradt lelkem megvígasztalója,

             Üdvösségem záloga.

5.           Részegíts meg engem, Uram, te szent kelyheddel,

             Oltsd el szegény szívem gonosz lángját véreddel,

             Drága harmatoddal asszú szívem földjét

             Kegyelmesen öntözd fel.

 

 
© Andre Lowoa     2003-2004     Lágler András ©

 


[1] A 12. üt. utolsó hangja eredetileg ,,c''. Ugyanott a 144. és 166. o.-on elôforduló variánsok alapján javítottuk ,,a''-ra. Egyéb dallamvariánsok: Hoffgreff- gyűjtemény (1552-53.) n ív 3. és Ee ív 4. lap, Kájoni Kodex (1634-71.) 7 b) lap (Balassa Bálint szövegével); Bozóki 1797. 101. o.; Gimes 1844. 61. o.; Kovács 1842. III. 91. o., SZVU/233E L. még: Szabolcsi B.: ,,A XVI. szd. magyar históriás zenéje'' (1931.) mellékletének VII- VIII. o.-át.