HOZSANNA, avagy Imádságos
Zsoltároskönyv
SZVU/107: Dícsérd
Sion Üdvözítôd
|
Ünnepkör: |
|
Úrnapja |
|
Forrás: |
Dallam: |
Szegedi: Cantus Catholici (1674.) 393.
o. és a korális sequentia
(Lauda Sion) dallamainak egybevetésébôl |
|
|
Szöveg: |
Sík Sándor
fordítása |
|
Használat: |
|
Az eredeti latin
szöveg 6 szakasszal hosszabb. Ez utóbbiak azonban a megváltozott
versszerkezet miatt a fenti dallamra nem énekelhetôk.
Mint az Oltáriszentségrôl szóló dal, máskor is énekelhetô. |
|
Előjegyzés: |
|
2b |
|
Ritmus: |
|
4/4 |
1. Dícsérd Sion Üdvözítôd,
Jó
pásztorod, hű segítôd,
Áldja
hangos éneked.
2. Himnuszt
mondj egész szíveddel,
Szóddal
úgy sem érheted el,
Méltón
nem dícsérheted.
3. Nagy dologról szól az ének:
Élet élô kútfejének,
A
Kenyérnek hódolunk.
4. Estelén a búcsútornak,
A
tizenkét apostolnak
Mit
kiosztott Krisztusunk.
5. Hangosan
hát fönnesengjen,
Ujjongjon és égre csengjen
Zengô lelkünk hangja ma.
6. Mert mit
ajkunk most magasztal:
Amaz
ünnep, amaz asztal,
Amaz elsô lakoma.
7. Ott új
Húsvét napja támadt,
Új kötése új királynak,
Régi
Húsvét bételett.
8. Új
világtól fut az óság,
Árnyat
oszlat új valóság,
Fényesség
űz éjfelet.
9. S amit
ott tett önkezével:
Emlékére
nyílt igével
Hagyta Krisztus végzenünk.
10. Szent igéktôl megoktatva
Üdvösséges áldozatra
Kenyeret
s bort szentelünk.
11. Ágazatja
szent hitünknek:
Testté-vérré lényegülnek,
Bor s
kenyér mi volt elôbb.
12. Régi rend
itt újnak enged,
Szárnya
lankad észnek, szemnek,
Élô hitbôl végy erôt.
13. Színében
bor és kenyérnek
(Jel csak
ez, de más a lényeg!)
Drága
nagy jók rejlenek.
14. Vér bár a
bor, test az étel,
Egy is
Krisztus, semmi kétely!
Két szín ôt nem osztja meg.
15. Aki
veszi, meg nem osztja,
Meg nem
töri, nem szakasztja,
Mindenek
épen veszik.
16. Veszi egy
és ezrek vészik,
S mind egyenlôn kapja részit,
Mégis:
nem fogyatkozik.
17. Veszi jó
és veszi vétkes,
Ám
gyümölcse vajmi kétes:
Élet vagy
elkárhozás.
18. Rossznak
átok, üdv a jóknak;
Lásd az
együtt áldozóknak
Végük
milyen szörnyű más!